Harmadik Évad: Kilencedik Rész

Fejfájás...szívem kihagy egy ütemet míg elkezdek magam mellett tapogatózni de sehol senki. Légzésem gyorsul míg szinte felpattanok de szememet szorosan össze zárva tartom.
-Mond hogy nem, mond hogy nem, mond hogy nem!- motyogom magamnak míg oldalra kezdek nyúlkálni az éjjeli szekrény felé.
-Nem- szólal meg egy kissé félős hang mire szemeim kipattannak.
-Óh te jó ég- sóhajtok fel meglátva Zaynt egy tálcával a kezében míg csípőjén lóg egy melegítő. Szívemre rakom a kezemet és úgy veszek mély levegőt hogy lenyugtassam magamat.
-Minden oké?- kérdi értetlenül leülve mellém. Kezével hátamat kezdi simogatni mire nyelek egy nagyot és csak bólintok.
-Igen csak a fejem...fáj. És azt hittem hogy a lakókocsiban vagyok- mondom neki hadarva míg megdörzsölöm arcomat.
-Hozzak gyógyszert?- kérdi rögtön felállva mire vissza húzom magamhoz.
-Nem- mondom neki rögtön belebújva ölelésébe.
-Már minden oké- sóhajt fel hajamba puszilva míg lassan ringat- Reggelit hoztam, nem hittem hogy halálra rémülsz- kuncog fel halkan mire mellkasára csapok és mérgesen felnézek rá- Ki is vihetem- hördül fel sértetten.
-Ne idegesíts Malik!- nyögök fel eldőlve a puha ágyon míg kiélvezem London gyér napsugarait.
-Oh, egy életen át foglak idegesíteni. Már igent mondtál félig- nevet rám míg fölém mászik.
-Én kértem meg a kezed- fintorgok rá míg próbálom leplezni mennyire is ámulatba ejt ahogyan a fény árnyékokat vet nevető arcára.
-Én másztam rád előbb- vág vissza alsó ajkát beharapva.
-Mi?- kérdem értetlenül szemöldökömet ráncolva.
-Először, a szobádban még régen. Én másztam rád- nevet rám mire elgondolkozom.
-Nem igaz! Én mondtam hogy formás a feneked és ezért másztál rám! Emlékszem arra a végig mérésre!- mondom neki felháborodva míg mellkasát böködöm.
-Minek löktél el mindig magadtól? Rohadtul untam a végére hogy folyton azt hajtogatod hogy neked barátnőd van- sóhajt fel fejét megrázva.
-Én kérek elnézést amiért nem voltam kurva- röhög fel szememet forgatva.
-Csak az zavar hogy húztad az agyamat- kuncog fel nyakamba csókolva.
-Te is húztad az enyémet, ugyan ott vagyunk- súgom fülébe míg ajkai végig súrolják nyakam vonalát.
-Mit szólnál ha elutaznánk valahova?- kérdi elhajolva tőlem hogy szemembe nézhessen.
-Pont akkor akarsz utazni menni mikor végig rángattak a fél világon?- kérdem felröhögve mire most ő forgatja meg a szemeit.
-Igen, lebeszélhetnénk Bennel. Mondta hogy menjünk be amint tudunk, elvégre senki nem tud semmit sem az elrablásod részleteiről. A pihenés meg kell nekem, még te mondtad. De ebben a két hétben valamiért nem tudtam pihenni- fintorodik el ahogy szemeimet fürkészi.
-És hova akarsz menni? Vegasba?- kérdem felnevetve mire felnyög.
-Ami Vegast illeti. Ben és Luke megfenyegetett hogy álmomban levágják a farkamat és további testrészeimet ha úgy veszlek el hogy ők nincsenek ott- nevet fel kissé feszengve mire elfintorodom.
-Tehát nagy esküvő lesz- nyögök fel és inkább hasamra fordulok és fejemet a takaróba fúrom.
-Tehát nagy lesz. Mikor Dervish ellihegte hogy nem érti miért mondtad hogy Vegas akkor csak én lettem idegesebb így meg kellett magyaráznom- súgja a fülembe míg elkezdi azt harapdálni.
-Nincs kedvem bemenni Benékhez- motyogom neki hisztisen mire hallom ahogy felnevet.
-Elmegyünk és jövünk is vissza. Rendezhetnénk valami sütögetést, rég volt ilyen- súgja újra ötletél a fülembe míg orrával nyakamat súrolja.
-Sütögetés?- kérdezek vissza oldalra fordítva a fejemet.
-És medence. Valami kis kerti parti. Ha már pihenünk- rántja meg a vállát.
-Utazni is utazunk- nevetek fel hitetlenkedve. Olyan mint valami férj. És ez...jó.
-Szóval benne vagy egy utazásban- kuncog fel míg nyakamba puszil és végig simít hátamon.
-Ühüm- nyögöm csukott szemekkel- De előbb Bennek is el kell engednie- emlékeztetem mielőtt nagyon beleélné magát.
-Az esküvőt sem engedi, utazni sem enged. Elgondolkoztató a munka váltás- nyögi gerincemre míg végig puszilgatja azt. Jóleső bizsergés fut át rajtam míg fejem mellé felhúzom a kezeimet. Gyűrűs ujjamon lévő gyűrűt pedig forgatni kezdem, imádok ezzel játszani. Tudom hogy ez valami nagy dolognak a biztosítéka. Bár nem akartam nagy esküvőt, irtózom a tudattól.
-Nem akarok olyanná válni mint a többi házaspár- nyögöm ki újra hátamra fordulva.
-Nem leszünk olyanok- mosolyog rám Zayn egy kis borostával arcán. Nem bírom ki hogy ne simítsak végig arcának élén.
-Unalmas esküvőt sem akarok- mondom neki elnevetve magamat mire ő is felkuncog és ledől mellém. Maga felé fordít majd oda húz mellkasához.
-Szerintem nem lesz unalmas esküvőnk- sóhajt fel fancsali arcot vágva.
-Elintézzük a maffiát és majd utána házasodunk össze, akkor nem lesz vérengzés- mosolygok rá míg ajkaihoz hajolok.
-Ez felér azzal hogy soha nem házasodunk össze- hajol hátrább tőlem fintorogva.
-Akkor marad az hogy majd rohanok feléd fehér ruhában kissé véresen és késve- rántom meg a vállamat mire felnevet. Lábamat átlendítem csípőjén majd ráülök és újra felé hajolok.
-Gondolod hogy csak te fogsz akkor késni majd megjelenni véresen?- kérdi csillogó szemekkel míg két kezével hátra simítja hajamat majd beletúrva ott tartja rakoncátlan tincseimet.
-Így kaptalak le először- hajolok hozzá közelebb míg átjár a régi emlék.
-Én kaptalak le- kuncog fel mikor ajkaim ajkaihoz érnek.
-Kikészülök tőled- nyögök fel újra hátrább hajolva és ezzel megint megszakítva a kezdetleges csókot.
-Oh, ezért vagyunk együtt- nevet újra mire fejemet a plafon felé fordítom és mély levegőt veszek. Hirtelen ül fel amitől én hátrább csúszom de nem zavartatja magát, sőt még a hátamra is lök. Ahogy ráesek a matraca apró nyögés szalad ki a számon míg ő felém hajol és megcsókol. Egy pillanatra megdermedek és értetlenül állok a történtek előtt de rögtön lehunyom szemeimet és vissza csókolok. Vadul és akaratosan csókol míg előrébb mozdul lábaim között amitől akaratlanul is gyorsulni kezd a légzésem. Pedig most az egyszer elhiszem hogy nem direkt csinálta így. Kezeivel fejem mellett támaszkodik míg úgy csókol hogy én szinte belesüppedek az ágyba. Kezeimet csupasz derekára vezetem és magamhoz húzom amitől testünk szinte majdnem minden porcikája össze ér. Egyik kezét levezeti lábamhoz és felfelé végig simít rajta mire én csak csípőjére fonom a lábamat és még közelebb vonom magamhoz. Kezem bejárja izmos hátát míg elveszek a pillanatban. Egész testem megremeg ahogy megszívja majd kissé megharapja alsó ajkamat. A cigi kissé kesernyés íze nyelvén pihen és úgy érzem ettől csak még jobban fel akarom őt falni- Ben vár minket- váll el tőlem pihegve egy mindent eláruló félmosollyal. Derekára kulcsolom másik lábamat és leteperem. Kezeit megfogva feje mellé szegezem míg kényelmesen elhelyezkedem rajta.
-Mond még egyszer és esküszöm könyörögni fogsz- kuncogok egyenesen füle mellett míg leheletemmel borzolom idegeit.
-Ben vár minket- nevet fel mire felhördülök és rá kapom a tekintetemet. Játszunk, megint.
-Oké- felelem könnyedén majd ajkaihoz hajolok, lassan. Kezét jobban az ágyhoz szorítom míg megtépem alsó ajkát. Mozdul felém mire erősen megcsókolom és vissza nyomom a párnák közé. Ahogy én vadulok úgy vadul ő is és tépi egyre jobban és hevesebben ajkaimat. Kezét vissza nyomom az ágyra mikor felemelné róla őket. És most jött el a kínzás ideje! Hozzá nyomom magamat alul míg tovább csókolom és érzem ahogy lélegzete megakad. Áttérek a nyakához és megharapom míg tovább dörgölőzöm hozzá. Felsandítok rá és látom ahogy alsó ajkát beharapva vissza tart minden hangot mire elmosolyodom. Apró csókot hagyok a vöröslő ajkakat ábrázoló tetkóján és érzem közben milyen hevesen ver a szíve. Nedves csíkot hagyok kulcscsontján majd megharapom a fülét míg lassan mozgatom előre és hátra a csípőmet. Kezét felemelné de újra erősen vissza nyomom az ágyra- Te is tudod hogy a végén nyögni fogsz- a súgom a fülébe mikor már látom hogy ajka kissé vérben úszik. Megkönnyebbítem dolgát végig nyalom alsó ajkát és számban rögtön terjengeni kezd vérének fémes íze. Elhajolok tőle majd szemébe nézve végig nyalom felső ajkamat.
-Nemár- szólal meg rekedtesen heves légzéssel. Hajamat át dobom jobb oldalamra míg erősebben nyomom hozzá magamat. Hirtelen csókolom meg mire számba nyög. Nehezen tartom vissza a kezét és félő hogy nem is sokáig tudom.
-Ki foglak kötni ha továbbra is ezt csinálod- súgom a fülébe felkuncogva mikor már erőteljesen érzem mozgásom gyümölcsét. Elsötétült tekintettel néz rám míg végig puszilom álla vonalát. Elhajolok tőle majd egyik kezemmel lefogom két kezét de szinte rögtön szabadulni akarna- komolyan, ne próbálkozz- súgom a fülébe míg szabad kezemet végig húzom a hasán és érzem hogy megremeg- Zayn komolyan kikötlek- nézek rá elszántan mire érzem hogy kezei elernyednek. Enyém viszont tovább csúszik le a hasán. Élesen szívja be a levegőt mikor kezem gatyája alá csúszik. Rögtön rá szorítok ágaskodó farkára mire felnyög majd megérzem magam alatt a meleget. Elképedve nézek rá míg leszállok róla- tegnap voltunk együtt utoljára- kuncogok fel a foltot nézve a gatyáját- és már ennyitől?- kérdem füléhez hajolva mire felhördül.
-Vissza kapod még- fenyeget meg ujjával míg ő elvonul a fürdőbe. Felnevetve húzom magam elé a tálat amiről szinte meg is feledkeztem. Ajkamba harapva kezdek neki a pirítósnak. Mire Zayn kijön én végzek is a kajával- Öltözz- sóhajt fel míg megfogja a tálat és elindul vele kifele. A szekrény elé lépve kiveszek egy sima toppot és egy rövidnadrágot az időt elnézve. Már hajamat fogom össze egy bohókás kontyba mikor Zayn belép.
-Miért látom a hasad, a lábaid és a vállaid?- kérdi felnevetve mire felé küldök egy csúnya pillantást.
-Meleg van kint- rántom meg a vállamat mire felröhög.
-Fázni fogsz, fúj a szél- rázza meg a fejét mire mintha meg se hallottam volna kilejtek a nappaliba. Senki sincs itt de betudom annak hogy még javában tíz előtt járunk. Valószínűleg alszik még mindenki. Kilépve végig nézek Zaynon és eltudom képzelni mennyire röhejesen nézünk ki. Rajta egy zöld halászgatya virít, egy fekete pólóval és pulcsival míg én mintha strandra mennék. Beülök a kocsiba mellé és felsóhajtok ahogy elhelyezkedem az ülésen. A tájban elmerülve érkezünk meg a főhadiszállás környékére.
-Miért nem rögtön oda megyünk?- kérdem értetlenül mikor leállítja a kocsit.
-Elintézek egy kis melót és megyünk is tovább- rántja meg a vállát míg az előttem lévő kesztyűtartóban kezd turkálni- Mielőtt megkérdeznéd nem az enyém és csak néha csinálom ezt, besegítő meló- feleli felsóhajtva ahogy kihúzza a kis tasakot előlem. A fehér por olyan benne mintha csak porcukor lenne, szép is lenne ha az lenne.
-Oké- rántom meg a vállamat fintorogva míg én is kiszállok.
-Fázol- nevet fel mire megforgatom a szemeimet. Ha a szél nem fújna, még meleg is lenne!- Mondtam- súgja a fülembe míg lekapja magáról a fekete pulcsiját és oda adja nekem. Készségesen bújok bele míg mellettünk ő beleütközik egy emberbe. Értetlenül nézek a férfi után aki zsebre gyűr valamit. Már szólnék Zaynnak mikor meglátom hogy ő éppen a pénzt gyűri a zsebébe
-Oh- mondom felfogva a dolgokat- Ez gyors volt- felelem újra előre nézve.
-Nem szeretem ezeket sokáig húzni- rántja meg a vállát míg felemeli kezemet majd elkezdi feltűrni pulcsijának az ujját míg meg nem találja benne a kezemet.
-Kissé nagy- nevetek fel ahogy össze kulcsolja ujjainkat majd az anyag ráhullana továbbra is a kezemre.
-Így legalább nem bámul meg mindenki- mosolyodik el lenézve rám. Séta közben nyom egy gyors puszit hajamba míg behúz a kapun ami a főhadiszállást rejti. Élvezem hogy rajtam van a pulcsija. Olyan nagy, puha és annyira Zayn illata van. Biccentünk az embereknek akikkel találkozunk míg Benék irodája fele tartunk. Sokan küldenek felém egy elismerő mosolyt amit nem is érdemelnék meg. Előbb haza kellett volna jutnom...
-Hello- köszön Zayn elsőnek mikor belépünk.
-Hali- emelem fel a kezemet én is kissé félénken.
-El se tudod hinni milyen rohadt kíváncsi vagyok- nyög fel Dave mire elnevetem magamat.
-Mindent mondj el- szólal meg Luke komoran mire bólintok egyet megértően. Zayn leül egy székbe és már ülnék le mellé mikor saját ölébe húz. Elmosolyodom ahogy körbe öleli derekamat. Úgy fordít hogy én az asztal felé nézzek ezért ő inkább az ajtó felé fordul testtel. De láthatóan nem érdekli, az már viszont sokkal inkább hogy az ölébe ülök. Egyik kezét ott tartja hátamon és megtart míg másik kezét combomra simítja. Felsóhajtok majd végig nézek a társaságon amit olyan régen láttam egybe. Dave valamit pötyög a gépén majd a térkép előtt vetítésben megjelennek a képeim. A képek amiket mindennap láttam. Felsóhajtok ahogy végig nézek rajtuk újra.
-Várjuk a képek mögötti cselekedeteket- feleli halkan Stan mire elfintorodom. Akaratlanul is meg akad a szemem azokon a képeken amelyeken ájultan fekszem...tudtam hogy túl kell esnem az elbeszélésen. Mély levegőt veszek majd újra felsandítok a képekre. Erőt veszek abból ahogy Zayn végig simít a combomon majd belekezdek...


Kukuucs mindenkiknek! Igyekszem részeket hozni:3 Remélem ez is tetszett és most lenne két kérésem:)
Az egyik: Jelentkeztem egy versenyre - ismételten - amin van olvasói szavazás is. Mivel egy ilyen versenyemen rengeteg szavazatom össze jött - amiért még most is hálás vagyok még ha nem is nyertem - így bátorkodtam most is jelentkezni. A szavazás jobb oldalt fent található EZEN az oldalon. Szavazzatok a legjobb blogra. Természetes ha köztük van valami amit ti jobban szerettek akkor támogassátok azt az írót!
A másik kérés ami inkább egy kis jutalom: Az előző rész végén megemlítettem hogy kíváncsi vagyok hány oldal maga az egész story. Nos kérdésemre a választ megkaptam az első fejezetet illetően. Ezt pedig nagyon szépen köszönöm Klau-nak akinek ezen kívül is sok mindent köszönhetek! És mint írtam, ösztönzést is adok ahhoz hogy valaki ezt megtegye nekem. Szóval az ő kis jutalma hogy szeretném ha megnéznétek EZT. Én magam is feliratkoztam már hozzá, személy szerint én imádom a blogját:) Lévén hogy én most nem úgy hozok részeket mint eddig, itt van egy kis figyelem lekötés az ő személyében hiszen szinte naponta hozza a részeket amik jók is! Olvassátok bele ha időtök engedi:) Puszilok és imádok mindenkit, rengeteget jelentetek nekem. Miattatok írok - még ha néha kis akadok pár dolgon - ti vagytok az életem! <3