Harmadik Évad: Első rész

-Ez kurvára fáj!- síkantok fel míg arcom a földhöz nyomódik.
-Ne haragudj drágám- száll le rögtön rólam Zayn kissé lihegve.
-De haragszom- nyögök fel hátamra fordulva mélyeket szippantva az értékes levegőből amit eddig nem tudtam élvezni- Gyakorold ezt Dervishel, ne velem!- mordulok rá mikor felém nyújtja a kezét. Komoran nézek rá és nem fogadom el a kezét csak fekszem tovább és hagyom hogy izmaim elnyúljanak és megkönnyebbüljenek.
-Tudod hogy nem direkt volt- néz rám boci szemekkel de a nevetését alig bírja vissza tartani.
-Mi az hogy nem direkt?! Ki akartad próbálni, direkt!- mordulok rá míg egyik lábamat lábai közé rakom és kitámasztva bal térdén a lábamat elkaszálom jobb lábát ezzel pedig zúg egy nagyot hátra fele.
-Baszki- nyög fel oldalára fordulva majd össze görnyedve saját hátát simogatva míg sípolva kezd lélegezni.
-Cseszd meg- mordulok rá míg mellé mászok és óvatosan végig simítok hátán- Nagyon fáj?- kérdem óvatosan mire hátára fordul ezzel pedig felnéz rám egy fintorral.
-Szörnyen- mosolyodik el mire felhorkanok és már állnék is fel hogy ott hagyjam ezt a hülyét. Nevetve ragadja meg a hajamat és ránt vissza magára.
-Nem Zayn! Paraszt vagy- morgom neki míg hajamba túrva fejemet ajkai felé húzza.
-Ugyan már Jadey- nevet rám míg alsó ajkát beharapja.
-Nem!- mondom nevetve míg hátamra lök és felém mászik de kezével ugyan úgy szorítja hajamat- Zayn!- nevetek fel míg próbálok szigorúnak tűnni és lelökni őt magamról.
-Jadey- utánozza hangomat sokkal rekedtesebb kiadással majd aprót ránt fejemen ezért abba hagyom a ficánkolást. Alsó ajkamat meghúzza mire lehunyom a szememet és hagyom hogy testem elernyedjen. Nyelve végig szánt szintén alsó ajkamon mire egyik lábamat felhúzom ahogy szívem kalapálni kezd. Érzem hogy elmosolyodik ami miatt tarkójára csúsztatom a kezemet és jobban magamhoz húzom. Nyelve erősen tőr át számba mire felnyögök és ő jobban kezdi szorítani hajamat. Keze megtalálja felhúzott lábamat és végig simít rajta. Szabad kezemet felsőtestére rakom csak hogy érezzem milyen gyors a szívverése.
-Köcsög- suttogom szájába lelökve magamról.
-Én is szeretlek egyetlenem- horkant fel míg én felállok. Vissza fordulok hozzá és lágyan elmosolyodom. Hiába minden, elgyengülök ha ilyeneket mond. Szemét megforgatja és feláll. Az ajtó felé lépked de pólója után nyúlok. Nem zavartatom magam, csak mi vagyunk az edző terembe. Mostanában sokat edzünk együtt- Most én haragszom- morogja míg tovább lépked én pedig próbálom megfékezni őt úgy hogy a pólóját tépem de csak húz maga után míg az anyag reccsen párat.
-Zayn- motyogom neki halkan és szomorúan.
-Nem- feleli hetykén.
-Te akartad- hördülök fel és könnyedén a hátára ugrok. Fejemet gyorsan hajtóm jobboldalra ezzel hajamat is át dobva jobboldalamra. Füle mögé nyomok egy apró puszit és érzem ahogy megremeg.
-Jade- morogja halkan mire lejjebb kezdek puszikat adni neki- Fájni fog- jegyzi meg halkan mire felkuncogok.
-Hajrá, vissza ne fogd magad csak miattam- jegyzem meg neki halkan míg megharapom fülét. Gyorsan csapódik hátam a falnak ahogy ő neki dől, vagyis inkább velem dől a falnak. Apró nyögés szalad ki számon az ütés ereje miatt. Érzem hogy ő megrándul, tudom hogy félt de megbeszéltük hogy nem baj ha fáj. Lábaimmal elengedem derekát így le esek mögötte a földre. Gerincébe könyökölök mire felnyög és teste hátra feszül egy gyönyörű ívbe. Könnyedén lököm arccal a fal felé. Rögtön reagál és már én találom magamat a falánál. Térdemet felhúzom hogy ágyékára sújtsak de kézzel kivédi egy fájdalmas fintor kíséretében. Hasába küldök egy narutot mire épp hogy csak hátrább lép egy kicsit. Egyik csuklómat sikerül elkapnia és a falhoz szegeznie. Másik kezemmel hajába túrok és hátrább rántom a fejét majd elengedem és mellkasát meglökve vissza lököm a falhoz de most háttal csapódik neki. Most már én fogom le egyik kezét. Viszont neki is van egy szabad keze. Hasamba könyökölne de kivédem. Szabad keze megragadja nyakamat mire elengedem az ő kezét engedelmesen. Lassan fordít helyzetünkön míg mosolyogva a szemembe néz. Hátam a falhoz simul majd ajkaimhoz hajol és keze elernyed nyakamon. Lassan simít le egészen csípőmig. Kezemet hasára rakom míg vissza csókolok de rögtön megragadja kezeimet és fejem fölé szegezi őket.
-Mielőtt ellöknél- morogja a számba mikor megfeszítem karjaimat.
-Eszembe se jutott- nevetek fel ahogy egyre durvábban csókol. Kezem elernyed ő pedig magunk mellé húzza. Egyre mélyebb a csók mire akaratom ellenére is felnyögök. Testével jobban nekem dől amit csak örömmel fogadok. Megérzem ahogy keze végigsimít gyűrűmön és elmosolyodik. Én sem bírom ki és én is elmosolyodom mire elhúzódik és mosolyogva tekinget rám továbbra is.
-Szeretlek- sóhajt fel homlokát enyémnek döntve.
-Én is- nevetek fel szemébe néz. Kezét arcomhoz emeli és végig simít arcom élén.
-Lassan meg kéne szervezni az esküvőt Babe- harapja be alsó ajkát mire szívem örülten kezd dobogni- El ne ájulj- nevet a fülembe ahogy nyakamra nyom egy puszit.
-Igyekszem- mondom remegő hangon míg megszívja nyakamat. Az ajtó kivágódik és besétál rajta Dervish eltakart szemekkel.
-Zavarok?- kérdi a terem egy teljesen másik pontja felé fordulva. Zayn rám tekint majd vissza hajol a nyakamhoz mire felröhögök és ellököm magamtól.
-Nem- mondom nevetve mire elveszi szeme elől a kezét.
-Téged Ben kér, téged meg Luke- int először felém majd Zayn felé.
-Húha- mondja felnevetve Zayn átkarolva a vállamat. Megindulunk Dervish után egyenesen ki a mi kis edző termünkből- Tudsz valamit hogy miért van jelenés?- kérdi az előttünk lépkedő srácot.
-Ja, tartunk egy razziát. Megy az egész csapat- rántja meg a vállát.
-Mikor?!- kérdem értetlenül- És akkor miért külön hívnak minket?- kérdezősködöm továbbra is értetlenül. Zayn lágyan kezdi simogatni vállaimat mire leeresztem őket és ellazulok karjaiba.
-Náluk tegyétek szóvá, szerintem csak szívatnak- rántja meg a vállát felnevetve belépve a nagy ajtón.
-Hello- köszönünk Zaynnal egyszerre az egész csapatnak.
-Jade!- rikkant fel Zoe és már ki is tép Zayn karjai közül és magához húz.
-Zoe- nevetek fel míg jó szorosan vissza ölelem.
-Holnap este lecsapnánk, rá értek?- kérdi Luke unottan mire elengedem Zoet. Kérdőn Zaynra nézek mire ő Benék felé fordul.
-Ma koncert, holnap rá- feleli egyszerűen míg leül egy székbe. Helyet foglalok mellette míg hajamba túrok hogy kisimítsam a kósza szálakat arcomból.
-Szóval kire csapunk mi le? És mi volt ez hogy külön kértek minket?!- kérdem értetlenül továbbra is. Utálom mikor semmit sem tudok holott egyik oszlopos tagja vagyok a vezetőknek.
-Csak szívattunk- legyint Ben mire feldörrenek.
-És kire csapunk le?- kérdem egy szemfogatással.
-Emlékszel arra az esküvőre ami "csak megrendezett vérengzés" volt és az egész alvilág azon csámcsogott két hónapig?!- Horkant fel Darren mire felvonom a szemöldökömet.
-Mintha nem a saját barátaim esküvőjén lett volna- vágok vissza egy kedves mosollyal.
-És arra emlékszel hogy nem lett megtorolva?!- förmed rám mire szemöldököm felvonom.
-Kussolj- intem le egy kézmozdulattal. Fél szemmel látom ahogy megfeszül mire én is rögtön így teszek.
-Elég legyen már- csattan fel Dave mire megforgatom a szememet. Zayn keze a combomra csúszik a hosszú asztal alatt és lágyan simogatni kezd míg rám villant egy keserű mosolyt.
-Remélem nem mostanában tervezitek a ti esküvőtöket- veregeti meg a vállunkat együtt érzően Luke elsétálva mögöttünk.
-Ami azt illeti de- mordul fel Zayn.
-Készüljetek valami olyanra mint az eljegyzésnél és szorozzátok be kettővel- villant ránk egy szomorú mosolyt Ben. Zayn keze megmarkolja a combomat szinte már fájdalmasan. Kezemet kezére simítom és össze kulcsolom ujjainkat. Mérgesen fújja ki a levegőt majd lejjebb csúszik a széken és felém néz, szomorúan.
-Kaptunk pár fülest négy lehetséges helyről a városban hol tanyázhatnak a maradék keletiek. Ezeket látogatjuk meg holnap este- kezd bele Dave míg a nagy térkép felé mutat a szoba végén. London térképe, az egész falat befedi. Előtte van egy átlátszó réteg, Ben elővigyázatosságból tette oda mivel sok kés repked itt bent. Általában poénból én meg Darren késsel jelöljük hova megyünk. Ha elég erősen dobom a tőrt akkor simán bele áll ebbe az átlátszó valamibe de a térkép nem sérül.
-Ha csak egyhez megyünk riasztják a többit- szólal meg értetlenül Zoe. Ezek szerint ők sem tudnak még semmit. Ez azért kissé biztató.
-Ezért megyünk mind a négy helyre- villant ránk egy szar mosolyt Luke.
-Nyolc és felen vagyunk- néz rá értetlenül Zayn.
-Kösz- mordul fel Dervish mire küldök felé egy bocsánat kérő mosolyt.
-Ne vedd magadra- mondja rögtön Zayn is.
-Kettesével mentek, én még mindig csak felügyelek a seggetekre- röhög fel Dave mire elfintorodom.
-Ez nem lesz jó- rázom meg a fejemet- Még mindig az a véleményem hogy Dervisht nem kéne kivinni akciókba. Márpedig most kifogjuk, szóval ne utálj meg- vetek egy gyors pillantást Dervsihr majd vissza Benre- de így is hátrányban leszek. Na már most ha pont mi találjuk be a fészket az szopás lesz. Mert vele megyek- szögezem le mire Zayn felém kapja a fejét.
-Vele?!- kérdi éllel a hangjában.
-Ne kezd, olyan mint az öcsém. Nem bízom másra- rázom meg a fejemet.
-Kezdjük először a helyekkel. Ez a négy lehetséges terület- motyogja Dave míg a gépén üti a billentyűket. Az óriás térképen pedig megjelenik négy vöröslő pont.
-Eléggé elszórt- jegyzi meg Stan halkan.
-Melyik a legvalószínűbb?- kérdi Darren a térképet szemlélve.
-Ez- feleli Dave majd egy piros pont jócskán megnő a többinél. Körülbelül London közepén van, ismerem kissé azt a helyet. Sok elhagyatott és omladozó épület van ott.
-Enyém az- feleli Zayn egyszerűen.
-Én is oda megyek- biccent Luke- Elkél a sötétség- nevet fel mire Zayn is elmosolyodik de azért félve rám néz.
-Melyik a legvalószínűtlenebb?- kérdem felsóhajtva.
-Ez- szólal meg újra Dave majd fent szinte London határán megrezeg egy másik piros pötty. Előkapom a késemet majd eldobom. A pötty helyén ékeskedik a tőröm mire Ben felmordul.
-Oda megyünk Dervish- biccentek neki.
-Elég jó vagyok már!- dörren rám.
-A korosztályodban. Nem a szakmádban- feleli halkan Zoe- Ne várj sok eredményt kicsivel több mint fél év miatt kölyök! Sokkal jobbak vannak már a szakmában. Túlélni túlélsz de még nem vagy profi- rázza meg a fejét szomorkásan Zoe.
-Középszintűnek mondanálak, ezért jöhetsz már velünk- mosolygok rá. Látom hogy megenyhül de azért továbbra is sértődött.
-Biztos vagy ebben?- hajol a fülemhez Zayn.
-Igen- súgom vissza neki.
-Megöllek ha bajod lesz- kacag a fülembe mire elnevetem magam.
-Szeretlek- súgom halkan a fülébe mire puszit nyom az arcomra és székestül húz magához közelebb.
-Én Zoeval mennék- feleli Stan pár perc csönd és térkép elemzés után.
-Akkor Darren te velem jössz- biccent az említettnek Ben.
-És ha belefutunk a fészekbe?- kérdi értetlenül Zoe.
-Jelzitek- sóhajt fel Luke- és vigyáz mindenki magára amíg oda nem érnek a többiek- rántja meg a vállát.
-Tehát csak megyünk és improvizálunk utána?!- hördül fel Zayn.
-Jó megfogalmazás. Elég sok ilyen akciónk volt és van. Nincs értelme tervezni, te is tudod- rázza meg a fejét Ben.
-És azok is jól szoktak sikerülni. Szóval nyugodt lehetsz most is- rántja meg a vállát Luke.
-Akkor azért vagyok nyugodt mert ő velem van és látom hogy nincs baja- förmed rájuk felém biccentve a fejével.
-Tudok magamra vigyázni Zayn- forgatom meg a szemeimet mérgesen.
-Ne akard hogy soroljam- förmed rám egyre sötétebb tekintettel.
-Most azt mondod szar vagyok?!- kérdem éllel a hangomban míg ültemben is kihúzom magamat.
-Holnap megbeszélünk minden mást, menjetek- szakít félbe minket Dave egy legyintéssel. Mérgesen pattanok fel és indulok el az edző terem felé ahonnan kihívott minket Darren.
-Nem mondtam hogy szar vagy- motyogja Zayn mögöttem lépkedve. Elmosolyodom, de csak úgy hogy ne lássa. Rég unom már a vitákat vele és tudom hogy amúgy is megbánná őket. Na meg eléggé gáz hogy bármikor meghalhatunk, semmi kedvem azzal a tudattal meghalni hogy megbántottam. Kicsapom magam előtt az ajtót mintha mérges lennék míg arcomról eltüntetem nagy nehezen a mosolyt- Jadey- nyög fel becsukva az ajtót. Nem bírom tovább és csak felnevetek- Jézusom te hülye- kapja el a derekamat felhördülve.
-Lenne okom a sértettségre, szóval fogd vissza magad- villantok rá egy jelentőség teljes pillantást de ő csak ajkaimhoz hajol.
-Koncerted van, haza kéne indulni- tolóm el magamtól egy fájdalmas mosollyal.
-Fáradt vagyok- nyűszögi nyakamba míg karját lustán derekam köré fonja.
-Meglepő- kuncogok fel nyakára nyomva egy puszit mire szorosabban húz magához- Gyere- suttogom fülébe mire halkan felmordul. Kezeinket össze kulcsolom és magam után kezdem húzni.
-Ez  a kép beleég az agyamba- hallom meg halk hangját mire hátra fordulok. Körülöttünk káosz van, lecsapnak ma egy idegen drogszállítmányra. Azt hiszem Stan vezeti az egészet. Elég sok embert érint ezért is van ez a felfordulás és sok ember itt bent.
-Megtisztelő- mosolygok rá majd ismét előre fordulok és tovább kerülgetem az embereket. Szinte olyan nyugodtság lesz úrrá rajtam ami már-már széttép. Ahogy ő szorítja a kezem és kábultan lépked utánam. Míg az otthonomban sétálok vele szinte a családtagjaim között. Felsóhajtok mikor kiérünk ő pedig rögtön átkarolja derekamat és magához húz.
-Haza megyek és bedőlök az ágyba- ásít egy nagyot míg fejét fejemnek hajtja.
-A buszba drágám, koncert. Vezetek hazafele, addig aludj- nyomok puszit az arcára majd ellököm az anyós ülés felé.
-Istennő vagy- kuncog fel beülve mellém. Szememet megforgatom de elfogadom a gyors puszit amit arcomra nyom. Elindítom a kocsit és még előre engedek egy piros furgont a kapuban. Nekik fontosabb az idő mint nekem jelenleg. Cid röhögve int nekem míg kihajt kerék csikorgatva. Fejemet megrázom és én is kikanyarodom bár az én utam pontosan az ellenkező irányba vezet.
-Dervish is megy a csapattal- sóhajtok fel fintorogva mikor mellettünk elszáguld két kisebb kocsi. A visszapillantó tükörben megbizonyosodom róla hogy márpedig ezek mi vagyunk. Vagyis legalábbis a mi szervezetünkhöz tartoznak, bár nem ismerem személyesen azokat akik vezetik őket.
-Szerintem sem kellene neki még ilyenek részt vennie- mondja rekedtes nyomott hanggal. Féltem azt az idiótát. Jó, tényleg jó és ügyes ebben az egészben főleg hogy a nővére inspirálja de...könyörgöm csak kölyök. Neki nem ez kellene. Nem akartam hogy minden szaron átmenjen amin én és erre most mit csinál? Átmegy minden szaron amin nekem kellett- Babe...te most...mármint hogy mi...mi legyen?- kérdi Zayn kissé zavarban és eléggé össze zavarodva.
-Mármint?- kérdem értetlenül ránézve egy pillanatig. És ez elég ahhoz hogy felmérjem hogy fél. Száját harapdálja és kezét tördeli míg a kifele figyel.
-Az esküvő- sóhajt fel lejjebb csúszva az ülésen.
-Meg lesz tartva- mosolyodom el máris gyermeki izgatottsággal. Annyira várom már! Fel sem tudom fogni hogy össze fogunk házasodni...ajkamat beharapva nézek le gyűrűsujjamra amint ott virít a jade köves gyűrű. Fehér ruhában felé sétálni úgy hogy ő valószínűleg olyan helyes lesz hogy el fogok ájulni. Kimondani neki hogy igen, megcsókolni és azt mondani; Ő A Férjem. Végig fut hátamon a hideg ahogy belegondolok mindenbe.
-Ezt rögtön gondoltam- nevet fel mellettem már csukot szemekkel- Csak mikor?- sóhajt fel keservesen mire fancsalian elmosolyodom.
-Nem tudom Zaynie- mondom neki őszintén. Hisz ha Ben és Luke azt mondja hogy nem éppen megfelelő erre az idő...akkor valóban nem az. Akárcsak a lány kérés. Vagy fiú kérés...fogalmam sincs mi volt az. Az emlék hatására felkuncogok míg oldalra sandítok. Szája kissé elnyílt és már alszik is. Szegénynek fárasztó mindez. Koncertek és a banda, maffia és én na meg persze a barátok és család. Csodálom hogy még talpon van, félő hogy nem sokáig bírja ezt az iramot. Majd beszélek Bennel hogy adjon neki pihenőt. Haza is kellene mennie újból hiszen szegény Trisha...Az esküvőn eléggé kiakadt. Már majdnem bevette hogy ez is megrendezett volt de hát Yaser bepánikolt és elmondott neki mindent. Nos, pont úgy fogadta ahogy kellet. Sok volt neki, vagy inkább sokk...


Kukuucs! Meglepi:3 Először is; Hivatalosan is kezdetét vette a harmadik évad! Azért raktam fel mivel lett 100 feliratkozom! Uram atyám!!! Viszont nincs több rész előre és mint páran tudjátok elkezdtem egy másik blogot is:) Így nem tudom ígérni hogy hamar lesznek részek. Attól függ hogy melyikkel törődök majd többet hogy hogyan fogadjátok ezt a részt. Írjatok véleményt és pipáljatok! Imádás van drágáim!