2015. május 2., szombat

Második Évad: Ötvenötödik Rész

-Hé, csajszi- hallom a tompa hangot mire szemem kipattan és elkapom a srác kezét aki éppen lágyan pofozgat- Héhéj!- ugrik hátra megrémülve. Ijedten ülök fel és ekkor veszem észre hogy még mindig a domb oldalon fekszem- Minden oké?- néz rám értetlenül.
-Igen, bocs- hadarom míg felállok és leporolom magam. Gyors léptekkel hagyom ott az értetlen srácot és kezdek futni. A lábam hasogat, alig bírom rá helyezni a súlyomat. Éhen halok. A szomjúság mégis jobban elveszi az eszemet. Fogalmam sincs hogy jutottam el a kocsimig de rögtön feltépem az ajtót és imádkozom hogy még mindig az ülésen legyen az az üveg víz amit Roger ott hagyott. Isten végre egyszer meghallgatja imáimat és megtalálom az életmentő vizet. Kapkodva ülök be és tekerem le a kupakját. Egy levegő vétellel meg is iszom a kis fél literes vizet. A torkom fáj, a szám ki van száradva. A szomjúság csak csökkent, de nem múlt el és az éhség még mindig szét tép. Padlógázzal indítok és satu fékkel érkezem az alig kocsival két perces megtett táv után az ideiglenes otthonom előtt. Bicegve lépek be és indulok a szobám felé. Lihegve lépek be és ezzel együtt fel is nyögök mikor felnézek lábamról.
-Hello- szólal meg halkan Ben.
-Könyörgöm, add vissza a gyógyszereket mert beledöglök úgy fáj- mutatok lábamra kétségbe esve.
-Be voltál tépve?- kérdi komoran meg se hallva panaszomat.
-Nem!- kelek ki magamból mint aki sértett holott belül már nem csak a fájdalom tép szét hanem bűn tudat is. Folyton hazudok de már nem tudom miért.
-Akkor ez mi?- emeli fel karját. Kezében megpillantom a tegnap földre dobott spangli csikkjét.
-Roger...- mondom halkan.
-Csak ő?- kérdi keserűen elmosolyodva közbe vágva. Hangja elárulja minden érzelmét. Már nem hisz nekem. Már ő sem hiszi el azt amit én mondok. Tudja hogy minden egyes alkalommal mikor azt mondtam hogy nem valójában igen is be voltam tépve.
-Kurvára elegem van belőletek!- mordulok fel majd sarkon fordulva lépek ki saját szobámból tehetetlenül.
-Belőlünk?!- üvölt utánam és jól tudom hogy követ.
-Igen!- válaszolok mérgesen.
-Mégis miért?!- kérdezi hitetlenül de csak tovább sétálok bicegve előre.
-Mindenbe beleszóltok! Felnőtt vagyok, és ez az én rohadt életem nem a tietek!- tárom szét karomat még most is tovább sietve. Nem fogok leállni vitázni vele.
-Még jó hogy beleszólók abba hogy ne szívd szét az agyad!- dörren fel én pedig belépek az orvosi szobába.
-Hello- jön az újabb hang mire értetlenül Zaynra meredek.
-Na menjetek ti a faszomba!- csattanok fel a szekrényhez lépve most már teljesen kiakadva.
-Déjá Vu- suttogja halkan Zayn.
-Minden egyes alkalommal Déjá Vu-m volt mikor te elkezdtél velem ordítozni a semmiért!- mutatok rá mérgesen- Minden egyes alakalommal mikor össze törtél csak mert te hülye vagy- rázom meg a fejemet újra a szekrény felé fordulva.
-Füvezett?- kérdi Zayn gondolom Bent mintha ott se lennék.
-Azt mondja csak Roger de...- feleli halkan.
-Megölöm- nevet fel keserűen Zayn.
-Egy indokot mondj hogy miért- fordulok meg kezemben a régi gyógyszeremmel.
-Mert drogost csinál belőled- néz rám hidegen bennem pedig meg akad a levegő. Oké hogy én tudom hogy valószínűleg az vagyok de ezt pont Tőle hallani igenis fájdalmas- Bocs, csinált- rázza meg a fejét. Szám elnyílik és a düh elönt.
-És ez téged miért érdekel?- kérdem felvont szemöldökkel.
-Szóval be ismered hogy lassan azzá váltál?- kérdi fancsali mosollyal végig mérve. De az a mosoly túl messze van az őszintétől. Az a mosoly szomorú és csalódott.
-Ne térj ki a kérdés előtt- förmedek rá.
-Te se- rántja meg a vállát.
-Nem ismerek be semmit- rázom meg a fejemet.
-Miért ne érdekelne hogy gödörbe csúszol?- néz rám értetlenül.
-Zayn, szakítottál vele- szól közbe Ben tarkóján végig simítva.
-Szünetet kértem! Az kurvára nem szakítás- nyög fel Benre nézve.
-Hány napja is kérted a szünetet? Pont egy hete. Ezt már nem csak szünetnem hívnám- rázom meg a fejemet. Egy hete....pontosan egy hete hogy kidobott. A negyedik nap jött a bong. Az ötödik napon a pirula. A hatodikon a rendes kemény fű. És most itt állok vele szemben, drogosnak titulálva a kezemben szorongatva egy marék gyógyszert. Furán néz rám, elnyílt ajkakkal.
-Egy hete?- néz rám értetlenül majd Benre valami megerősítést várva.
-Tényleg egy hete volt- bólint Ben.
-Nem csodálom hogy nem tűnt fel- préselem össze ajkaimat- Amikor az ember boldog csak úgy repülnek a napok- rántom meg a vállam lehajtva fejemet. Kell valami drog. Szükségem van valamire ami újra ködössé tesz. Reményvesztetten indulok az ajtó felé. Nincs más amit meg kéne beszélnünk.
-Nem- rázza meg a fejét Ben és be áll elém. Kinyújtom oldalra a kezem és hagyom hogy a gyógyszer kicsússzon a kezemből míg rezzenéstelenül nézek fel Benre. Halkan koppan a padlón mire Ben elkerekedett szemekkel néz rám aztán a földön lévő kis doboz gyógyszerre. Jól tudom hogy nem számított arra hogy ennyire könnyen lemondok róla, de jelenleg csak el akarok takarodni innen. Mindennél jobban és gyorsabban.
-Mehetek?- kérdem halkan.
-Jade, ő szeret téged- sóhajt fel mire lehajtom a fejem.
-Ben. Szerinted itt tartanánk ha ez így lenne?- nézek fel újra rá.
-Cseszd meg, igen!- szólal fel mögöttem Zayn mérgesen.
-Megyek, megcseszem magam- rántom meg a vállam és arrébb lépek de Ben is lép velem- Ha nem állsz el az utamból előre is sajnálom- dörzsölöm meg orr nyergemet mintha attól lenyugodhatnék. Ezzel csak a sírást akarok vissza fojtani magamban. Kell az a rohadt fű! Fáj a lábam, szomjas és éhes vagyok. Vagy most ki enged vagy megverem.
-Jade, soha nem ütnéd meg- nevet fel Zayn keserűen.
-Talán még se ismersz- motyogom halkan- Ben, állj el az utamból- nézek fel rá komoran. Viszonozza érzelem mentes tekintetem. Jobbra lépek ő pedig lassan lép elém egy fájdalmas fintorral. Kell a tudatlan állapot. Könyököm hasába száll majd megragadom kezét és egész testemmel fordulva csavarom ki neki. Nyögve esik térde előttem. Könnyedén lépek vállára még ha fel is szisszenek saját lábam miatt. Halkan csattan a földön egész teste a gyógyszer mellett- Sajnálom- motyogom át lépve őt. Amilyen gyors tempót enged a lábam úgy igyekszem a közös ebédlő felé.
-Megörültél?!- ránt vissza Zayn. Hátam a falnak csapódik. Heves légzése arról árulkodik hogy nem éppen nyugodt.
-Már mikor- nevetek fel míg oldalra fordítom a fejemet. Keményen ragadja meg államat és rántja vissza maga felé arcomat majd kezét leengedi.
-Éhes és szomjas vagy ugye?- néz rám komoran.
-Egy napja nem voltam itthon. Talált süllyedt Sherlock- biccentek kitépve magam szorításából.
-Vagy a fű- dörmögi fülembe szorosan mögöttem lépkedve. Rekedtes hangjától végig fut a hátamon a hideg. Imádom a hangját.
-Szállj le erről- legyintek felé magamhoz véve egy literes vizet és két szendvicset. Könnyedén huppanok le egy asztalhoz de ő rögtön le ül elém. Kérdő tekintet intézek felé te csak megtámasztja karjait az asztalon. Az asztalomon.
-Együtt vagytok végre?- ül le mellénk Cid mosolyogva mire Zayn értetlenül kapja rá a fejét.
-Nem- felelem számhoz emelve a vizet. Mohón kezdem kortyolni. Égető torkom rögtön felfrissül. A testem megkönnyebbül majd lerakom az üres flakont.
-Beszívtál?- néz rám értetlenül Cid.
-Takarodj a picsába mielőtt nem töröm el az orrod- morgok rá.
-Látod?!- mordul rám Zayn míg kezével Cid-re mutat..
-Nem tudnál békén hagyni ha már kidobtál?!- csattanok fel mire Cid szemöldök felhúzva ül át máshova.
-A faszt dobtalak ki- csap az asztalra.
-Jaj Zayn!- nyögök fel míg elkezdem enni az első szendvicset. Nem szól semmit amiért hálás vagyok. Ez az egy hét eddigi legjobb pillanata. Velem szemben ül, csendben. Nem veszekszünk. Második szendvicsemnek is neki kezdek és már érzem hogy a fű pár mellékhatása megszűnik. Láb ér a lábamhoz és rögtön tudom hogy az övé az. A falat meg akad a torkomon és köhögni kezdek. Zayn csak mosolyogva hátra dől de lábával újra végig simít enyémen. Én pedig nem húzom el még a fuldoklásom közben sem. Értetlenül nézek fel rá és a szívdöglesztő félmosolyára.
-Szeretsz még?- hajol előre és ismét de nem tudom eldönteni hogy ez kijelentés-e vagy kérdés.
-Ne kezd megint ezt- rázom meg a fejemet lecsapva a megmaradt fél szendvicset. Felállnék de lába az asztal alatt el kaszálja enyémet és rögtön vissza huppanok.
-Mit Jadey?- kérdi felvont szemöldökkel élete legártatlanabb arcát bevetve.
-Kurvára megint kezded!- csattanok fel mire mindenki elhallgat az ebédlőben de őt ez nem hatja meg. Ő nem jön úgy zavarba mint én.
-Mit is?- kérdi míg nyelvével a jól szokott módon végig nyalja ajkait.
-Ezt!- háborodok fel míg szabad lábammal az ő lábát próbálom lefeszíteni az enyémről- Megint adod itt a szexit hogy csorgassam a nyálam. Újra össze törsz aztán rá jövök hogy ennyi volt mire te megint közlöd hogy nem én pedig össze zavarodok. Újra és újra elhatározom hogy most túl teszem magam rajtad és akkor játszani kezdesz velem!- mordulok rá halkan míg a többi ember újra elfoglalja magát a saját étkével. Szemei elnyílnak mégis elmosolyodik- Kurvára elegem van abból hogy csak a lábadtól letepernélek! Elegem van belőled és a hülye játékaidból. Elegem van a személyiségedből. Elegem van abból hogy mindig ez történik- nyögök fel kétségbe esetten rá nézve fel adva a küzdelmet a lábai ellen.
-Nincs ellenemre a leteperés- feleli halkan.
-Könyörögve kérlek engedd el a lábam- nézek rá könnyektől csillogó szemekkel.
-Nem értem miért nem vagyunk együtt- rázza meg a fejét míg lába lecsusszan enyémről.
-Mert kidobtál, azért Zayn- nézek rá csalódottan- Igazából az fáj a legjobban hogy hazudtál nekem- préselem össze ajkaimat felkelve az asztal mellől.
-Semmi nem választhat el minket, nem hazudtam- néz rám értetlenül.
-De te kidobtál- tárom szét karomat továbbra is vissza fogva hangomat.
-Nem! Én szünetet kértem!- mutat magára kétségbe esve- Tisztáznom kellett magamban a dolgokat!- nyög fel le eresztve vállait.
-Jó, bennem viszont a dolgok fenekestül felfordultak- rázom meg a fejemet hajamba túrva.
-Hova mész?- kérdi szomorúan mire megdermedek. Hova megyek?
-El- felelem a kijárat felé fordulva. Kapkodom lépteimet hiába fájnak.
-Jade- szól utánam halkan és hallom hogy jön utánam. Csak még egy alakalom. El kell hogy szívjak még egy jointot- Babe- nyög fel mire megdermedek. Tudja hogy imádom ha így szolit. Magam elé meredek, szív verésem örült tempót diktál- Ettől is letepernél, igaz? Már csak attól hogy itt vagyok és nem csókolhatsz meg- feszül hátamnak az üres folyosó közepén.
-Ez egy szar játék Zayn- rázom meg a fejemet.
-Én attól letepernélek hogy rám nézel a boci szemeiddel- kuncog fel nyakamba temetve arcát. Nyelvét megérzem nyakamon és a vér meghűl ereimben egy pillanatra majd rögtön forrni kezd.
-Jade, fizetnetek kell a cuccért ha azt akarjátok hogy kiszállítsuk!- dördül fel egy mély hang velem szemben.
-Na takarodj- merevedik meg mögöttem Zayn felnyögve rögtön rosszabb kedvel.
-Egyenlőre partnerek vagyunk- villant a mögöttem lévő Zaynra egy győztes mosolyt Roger míg én csak állok továbbra is egy helyben hormonoktól túl tengve. Zayn hülye, ez nem normális. Fogalma  sincs mit akar és ezt mindig én szívom meg. Szívni...fű...azonnal, muszáj, kell!
-Hé- szólnak utánam de már futok nem törődve a fájdalommal. Szinte be esek a szobámba és rögtön pénzt kezdek keresni. Muszáj ki kapcsolnom. Nem bírom, ez túl sok minden nekem egyszerre.
-Gondoltam hogy rá kapsz- nevet rám Roger- Csak kérned kell és adok, de valamit valamiért- lép mögém negédeskedő hangjával. Nem törődöm vele csak a pénzt a zsebembe süllyesztem.
-Takarodj a picsába- csattanok fel mérgesen. Valóban az ő hibája minden. De ez csak hárítás. Ő adta de én szívtam el. Én vagyok gyenge. Kirontok mellette ahol egyenesen Zaynba ütközök.
-Ne menj- ránt vissza- Ne- rázza meg a fejét.
-Nem bírom!- rántom ki kezemet az övéből és rögtön kifele kezdek sietni. Hallom ahogy mind kettő utánam szól de nem érdekel. A fű érdekel. Hogy repüljön az idő. Hogy a színek és a hangok élesek legyen a gondolataim pedig ködösek. Kell a szétfeszítő bizsergető érzés. Zaklatottan vágódok be a kocsimba és fordítom el a kulcsot. Cél irányosan kezdek vezetni. Soha sem gondoltam volna hogy egyszer ezeket az információkat is hasznosítani fogom. Pontosan tudom hogy hol tudok mit venni. Minden sikátor kínálatát ismerem. Minden cipőből olvasni tudok amik a vezetékeken lógnak fent. Tudom melyik milyen anyagot jelképez. És most kell. Lehetetlen hogy alig három nap alatt rá függjek, ugye? Én erősebb vagyok! Akkor miért rohanok anyagért? Kétségbe esetten szállok ki a kocsiból és lépkedem feszülten a szürke egyszerű ház felé. Szemügyre veszem az ezüst és szürke edző cipőt a vezetéken ami a cipőfűzőjénel van össze csomózva és feldobva. Lépteim máris magabiztosabbak lesznek. Maga biztosak? Inkább csak gyorsabbak. Füvet készülök venni. Drogot. Drogos vagyok?! Mások is így csúsznak bele? Hármat kopogok az ajtón mire hallom hogy kilesnek a kukucskálón én pedig villantok egy fancsali mosolyt. Az ajtó kinyitódik.
-Mit keres az ajtómban Jade Wyne?- néz rám értetlenül Mark.
-Fű- mondom kerek perec a szürke megfásult szemekbe nézve.
-Eh csajszi, azt hittem te nem- rázza meg a fejét- De ilyen ez a világ- kacsint rám majd eltűnik a nappaliba. Amint meglátom vissza fele jönni hátsó zsebembe nyúlok és nyújtom a pénzt míg ő a kis tasakot. Rutinosan cseréli ki a pénzt a kezemben az anyagra.
-Örömmel látlak máskor is- mosolyog rám majd becsapja az ajtót. Zsebembe süllyesztem a kis zacskót és vissza lépkedem a kocsihoz. Alig megyek pár utcát mikor le állítom a kocsit és a kesztyű tartóban kezdek kutakodni valami papír után. Miért csókolt a nyakamba? Szinte még mindig érzem ajkai égető nyomát. Mit csinál? Most velem akar lenni? Csak játszik? Most vége a szünetnek?! Beleörülök a gondolatokba. Amint találok egy kis papírt amire valami cím van írva rögtön ölembe veszem. Kinyitóm a zacskót és az egy negyedét a papírra szórom. Remegő kezekkel zárom vissza a műanyag zacskót ami jelenleg az életmentőm. Felemelem számhoz a papírt rajta a fűvel. Nyelvemmel végig nyalom a papír egyik végét majd vissza engedem az ölembe és óvatosan feltekerem. Egyik végét megsodróm és már ki is szállok a kocsiból majd sietve be vetem magam a fák közé. Drog árusok; az egyik legnyugisabb szakma. Mindenesetre ahol terítők laknak és dolgoznak ott minden ki van halva. Kihalt parkoló, kihalt park. Számközé veszem a vékonyka spanglit és meggyújtom. Rögtön mohón szívok egy slukkot és szinte a fele el is tűnik. A fának dőlök és szemeimet lehunyva hajtom a törzsnek a fejem míg kifújom a füstöt. Elég  vékony lett de nem csodálom, kevés anyagot tettem bele. Újabb szippantás, bent tartom a füstöt hogy nagyobbat üssön. Szemem lehunyom az ismerős érzésre. Nem akarom mégis kifújom a füstöt majd újabbat szívok és szomorúan figyelem hogy már csak jobb esetben is csak egy fél slukkom marad. Testem mégis ernyedni kezd, a bőröm égni és lüktetni. A gondolatok pedig halványulni. Elnyomom a fán a spanglit azzal a fél slukkal amit még nyerhetnék belőle. Be kell jutnom feltűnés nélkül a szobámba és már így is kissé beálltam, elég jó cucc. Futva indulok vissza kocsihoz. Lábam már nem fáj. Íme a sok között egy újabb remek tulajdonsága a fűnek. Talán ebbe kellene szerelmesnek lennem és nem Zaynba. Mennyivel könnyebb lenne. A fű nem bánt meg, tökéletesen kielégít, szép, aranyos és remek kedvet csinál nekem. Kár hogy Zayn nem. Ő mégis jobb. Élvezem az érintését. A leheletét, a bőrét, az illatát, a testét. A személyiségét ami földre küld mivel hülye. Szeretem őt. Csak azt nem hogy pöcs. Azt hiszem ebből áll egy kapcsolat. Szereted csak ő pöcs. Szereted és elviseled aztán persze van hogy elszakad a bizonyos cérna. Mikor már te sem bírod tovább. Egyszerűen csak nem. Érzed a kétségbe esést és szomorúan figyeled minden mozdulatát mert hiába is nem vallod be magadnak de tudod. Tudod hogy vége lesz. Mert te, az aki tűr és segít már nem fogod bírni. És ha felborul az egyensúly mi marad? Veszekedés, gyűlölet, feszültség. Kinek van erre szüksége?! Talán nekem. Nekem még így is szükségem lenne rá ha annyit vágna a fejemhez hogy utál. Ha csak kussolna és ülne mellettem. A kis zacskót gatyám alá rejtem csípőm környékén majd kiszállok. Fejem lehajtom biztos ami biztos alapon majd besétálok.
-Vettél?- ütközök rögtön Rogerbe a bejáratnál amint belépnék.
-Kopj le- mordulok rá.
-Ezt igennek veszem- suttogja a fülembe- Szólj ha már a heroinnál tartasz- kacag fülembe mire megmerevedve nézek utána. Kacsint egyet majd kisétál és az ajtó becsapódik míg én meg semmisülten figyelem.
-Jade- szólal meg egy halk hang mire Dervishre kapom a fejem- Jól vagy?- kérdi halkan.
-Persze- túrok hajamba rá villantva egy kamu mosolyt.
-Múltkor...
-Felejtsük el, kérlek- nyögök fel.
-Nem akarom hogy tönkre tedd magad. Szükségem van rád- nyög fel míg csillogó szemeit enyémbe mélyeszti.
-Oh haver- húzom magamhoz. Mégis ő a magasabb és ő von karjaiba. Izmos karjaiba...mit hagytam ki egy hét alatt?!- Annyira sajnálom- motyogom neki.
-Csak szedd össze magad- néz rám szomorúan.
-Össze fogom- bólintok neki. Pedig nem fog menni. Tudom hogy nem tudom majd össze szedni magam.
-Mennem kell, Zoe megöl ha kések- nevet rám feszengve.
-Hajrá- mosolygok rá és már el is fut. Szomorúan nézek utána. Megígértem hogy mellette leszek. Azt mondtam segítek kiképezni de nem voltam ott a kezdeteiben. A legnehezebb időszakában magára hagytam. Bele rángattam, megölték miattam a nővérét én pedig leszartam őt. Magam elé meredve indulok meg újra szobám felé míg érzem hogy a zacskó minden lépésnél bőrömhöz dörzsölődik. Kezemmel végig simítok arcomon míg vakon lépkedem tovább. Ismerem a járást minden fele. Gyorsan csukom be magam mögött az ajtót és támasztom neki a hátamat. Legalább Zaynnal nem futottan össze. Már csak az kellett volna. Az már komolyan betette volna a kaput. Pár lépéssel termek az ágyamnál és rögtön le vetem rá magam. Az asztalról oda se nézve veszek el egy lapot. Magam elé rakom majd előhúzom a zacskót és az összes füvemet a lapra szóróm. Számat beharapva oszlatom el rajta egy egységes csíkba. Újra számhoz emelem és mint egy gyakorlott füves úgy húzom nyelvem végig a lap egyik oldalán míg az ajtót nézem szomorúan. Eddig fajulok. Füvet veszek, magamnak. A kísértés mégis nagyobb mint a bűntudat. Nagyot nyelve tekerem fel majd most is csavarok egyet egyik végén. Kezemben forgatom és gondolkozom. Elszívjam vagy ne? Szinte kinevetem magamat. Jó hogy el! Számba illesztem a sokkal vastagabb szálat majd meggyújtom. Nézem hogy csap fel a láng az öngyújtóból szikrázva míg ajkaimat össze szorítom nehogy kiessen a spangli. Szinte megbabonáz ahogy a szál vége felparázslik. Mélyet szippantok és rögtön zsibbadni kezdek. Ez az a bizonyos "azt a rohadt" érzés. Amit olyan nehéz elmesélni, körül írni. Ezt át élni lehet. Mintha szét akarnál robbanni belülről. Olyan euforikus érzés akár csak egy kisebb orgazmus. Vagy talán van olyan jó is akár. Mohón emelem újra számhoz. A füst végigszánt torkomon majd tüdőmbe telepszik és felszabadít. A színek újra élénkülni kezdenek, a hangok élesednek az elmém tompul. Fejem hátra bicsaklik és úgy fújom ki felnyögve a füstöt.
Szám elnyílik míg a kezemben lévő lassan elégő szálat nézem. Az idő fogalma eltűnik. Úgy halad ahogy akarom. Lassítva, gyorsítva. A tárgyak torzulnak. A színek villódznak. Ha szemem lehunyom a pontok táncot lejtenek nekem. A mindenségét érzése az ami magával ragad. Mintha életedben először része lennél a világnál. Mintha mindent érzékelnél és mégis semmit. Mintha beleolvadnál. Minden jelentéktelen és relatív. Élek hogy meghaljak, meghalok hogy éljek. Az ajtóm nyitódik én pedig elnehezült fejemet felemelem.
-Ne- nyög fel Zayn rám nézve és a mindenségről alkotott érzésem egy tekintetre tűnik el olyan gyorsan hogy megértem miért hívják ezt röpülésnek. Zayn arcától én rögtön zuhanni kezdek. Szeme kikerekedik és szája elnyílik. Látom hogy nyaka megfeszül. Látom amint nyel és csak hitetlenül bámul rám, csalódottan, megtörten és fájdalmasan.
-Könyörgöm ne Jadey- nyög fel újra míg továbbra is engem néz. Én viszont leblokkolok. Mit kéne tennem?! Ezek után komolyan nem mondhatom hogy én nem. Kezemben tartott spanglira nézek majd újra az ő fájdalmas, hitetlenkedő szomorú arcára. Azoktól a szemektől könnyek gyűlnek a szemembe.
-Így nem fáj- nyögök fel míg felemelem kissé a kezemet amiben a spangli van- Így elviselem- rázom meg a fejemet elcsukló hanggal.
-Mi az?- hallok meg egy tompa hangot majd mögötte feltűnik Ben. Fejem oldalra fordítom mikor meglátom csalódott csillogó szemét. 
-Hercegnő- nyög fel mire ajkaimat össze préselve felnézek rá. Jól tudom hogy teljesen ki ütött a szer. Tudom hogy nézhetek ki. Alsó ajkamat besszíva hajtom le a fejemet- Te...-nem folytatja tovább, hangja elcsuklik és muszáj felnéznem rá. Soha nem csuklott el a hangja, soha nem volt ilyen megtört.
-Sajnálom- nyögöm ki nagy nehezen vékony hangon. Zayn csak megrázza fejét és Bent fellökve kifut.
-Én...én...Jézusom- leheli maga elé Ben míg lassan megfordul és rám se nézve ellépked tarkóját fogva. Hallom léptei zajának fokozatos csökkenését. Hangtalanul folynak le könnyeim az arcomon. Minden remek érzés oda szállt és csak a mellék hatások maradtak. És most megkaptam a legrosszabb mellékhatást is. A rajta kapást és az azzal járó reakciókat. Szomorúan pöckölöm a földre a majdnem elszívott szálat. Én csak túl akartam élni. Nem akartam olyan nyomorultan érezni magam! Kétségbe esetten állok fel míg Zayn szavai lecsengenek a fülemben. Ha füvezek köztünk mindennek vége. Pont kezdtem azt hinni hogy nincs. Megtorpanok amikor befordulva az egyik sarkon meglátom magamat a tükörben. Jobban mondva szemeimen döbbenek le. Megértem a reakciókat. Ennél egyértelműbb nem lehetne, szemhéjam megereszkedve laposan pihen. Szemem vörös. Jobb kezemet szám elé kapom és felzokogva vissza botorkálok a szobámba. A szem a lélek tükre?! Ha eddig azt hittem hogy szét vagyok csúszva akkor tévedtem. Életem legmélyebb gödrébe löktem saját magamat míg nevetve fogadtam a tanácsokat Rogertől hogyan ugorjak. Zayn és én? Esélyem sincs hozzá többet. A csalódottság ami lerítt az arcáról szét tép. És ez most nem a jól eső szét tépés hála a fűnek. Ez a szín tiszta fájdalom. Zokogva dőlök az ágyamra nem érdekelve hogy az ajtóm nyitva maradt. Összegömbölyödve fúrom fejem párnámba és csak a szemekre tudok gondolni. A saját szemeimre ami engem is megijeszt. Mert azok mindent elárulnak, nem de? Zayné és Bené is színtisztán közölte velem mit éreznek és hogy viszonyulhatok hozzájuk ezután. És az én szemem mit mond?! Azt ordítja hogy ennyit volt, ő feladta. Zayn az erős, én a gyenge. Ő az aki kilábalt ebből, én az aki benne ragadt. Ő a farkas, én a nyúl. Ő lesz aki tovább lép, én aki meghal.



Kukucs. Íme a rész! Remélem tetszik. Igazából ezt a kis szösszenetet kitöröltem az előbb szóval nem tudom mit írjak jelenleg ide. Igyekszem a részekkel. Remélem tetszik ez a fejezet. Ölelés meg puszi és imádás is van!

25 megjegyzés:

  1. Júúújjj...ez milyen szupcsí máááár!!!? Húh...hát én imádtam! Komolyan imádom azt, ahogy Zayn és Jade marják egymást! :D siess köviveeeel!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök hogy tetszett és ígérem hogy próbálok sietni:) <3

      Törlés
  2. Szia!
    Azonnal akarom, követelem a következő részt! Most! Ez nagyon jó lett! Kérlek, kérlek, kérlek, nagyon-nagyon-nagyon siess a kövi résszel!
    Jade egyre idiótább, pedig kezdtem örülni, hogy Zayn-nel talán rendbe jönnek a dolgok! Erre mit csinál ez az idióta? Beszív! Roger-t meg tényleg hagy nyirjam már ki, ha ezek nem teszik meg! Hú, de utálom! Zayn pedig nem igaz, hogy nem veszi észre, hogy ez az egész csak miatta van! Ha most hátat fordít Jade-nak, akkor nem tudom hová süllyed a csaj. Öngyilkos küldetés megint? És Ben? Hátat fordít neki? Eddig nem foglalkozott vele, most meg az a megoldás, hogy Ő is elfordul tőle? ÁÁÁ!!! Sikító roham jön rám!
    Most nagyon várom a kövit, kíváncsi vagyok, hogy Jade lefele megy a lejtőn, vagy össze szedi magát. Vissza akarom az eredeti, belevaló, kemény csajt, nem pedig ezt a lecsúszottat. Ha a szülei halálát átvészelte simán, akkor nem igaz, hogy nem tud talpra állni!
    Remélem Te jól vagy, és jó a kedved még mindig. Hogy haladsz az írással? Azt írtad, hogy most nekiállsz a hétvégén. Össze jött, vagy közbejött valami?
    Puszi: Klau

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök hogy tetszett, próbálok sietni a következővel. Nos, mondhatni hogy közbe jött valami de az csak saját magam:D Túl sok a feszko amit muszáj levezetnem és ezen a lövészet már nem segít. Az írásom most is 23:00-02:35 tart kb. Aztán alvás, reggel hatkor kelek. És megyek futni. Fogjuk rá a kedvem jó:) Próbálok sietni a kövező résszel, nem untatlak a kis szarjaimmal:D Imádás van! <3

      Törlés
    2. Lökött vagy! :)) Nem untatsz. Ha nem érdekelne, nem kérdezném.

      Törlés
  3. Az igaz,hogy Jade nagyon lecsúszott.De bízom és hiszek benne hogy ki tud lábalni ebből helyzetből ha nagyon akarja. Már egy kicsit kezdtem megörülni,hogy Zayn folyton a nyomába jár és hogy ott csókolgatja a nyakát ..de hát erre nem megjelenik Roger?? wá . komolyan mondom idegtépő az a srác. Zayn helyében én már rég megvertem volna vagy valami aszem :D Nem tudom,hogy Zayn mikor szánja rá magát,hogy megkérje a kezét Jadenek vagy talán arra hogy elmondja hogy még mindig ugyanúgy szereti.. vagy mikor tesz azért,hogy Jade ne süllyedjen le milyen mélyre a gödörbe..Sokat várok Zayntől?igen mert elcseszte a szünetével együtt és remélem hogy helyre is fogja hozni.Dervish ..valami miatt úgy érzem hogy ha meg is tudja hogy miket csinál mostanság Jade ő akkor is mellette marad. nem fogja ott hagyni mint Zayn vagy Ben.. komolyan mi az hogy ott hagyják Jadet? Benben most nagyot csalódtam. Ez olyan mintha feladták volna.. Remek rész lett. Már nem bírtam magammal . Minden percben néztem,hogy töltöttél e fej új részt.. :D alig várom hogy a következőt olvashassam. Kíváncsi vagyok,hogy ezek után mi lesz Jadedel.. Siess ! :) /nézd el nekem hogy összehablatyoltam itt neked mindenfélét/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezektől a komiktól kapok kedvet írni:'DD Örülök hogy tetszett, igyekszem sietni és hát mint mindig;a részekkel haladva kiderül minden:3 Imádás van! <3

      Törlés
  4. Jujjciii.. Most jutottam odáig hogy bepótoljak jó pár részt...♥.♥ Valami elképesztő..O.o Nem tudok betelni vele.. Siess a kövivel pls..♥♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igyekszem sietni velük:) Örülök hogy tetszett^^ <3

      Törlés
  5. Egyszerűen imadoomm❤️❤️
    Új olvasod van❤️
    Abba ne hagyd💗

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök hogy tetszett és még inkább örülök annak hogy új olvasom lett:3 Nem fogom <3 Imádás van! :3

      Törlés
  6. Juj. Nagyot csalódtam Jadeben. :/
    Amúgy jól írtad meg:) csak hát…. szomorú.
    Szeri van<3
    Xx Amber

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, remélem azért tetszett:) Imádás van! <3

      Törlés
    2. Persze, hogy tetszett! :D<3

      Törlés
  7. Ne kérlek Jade nem teheti ezt. Ő nem. Ahj miért MIÉRT Jade a mi kis menő csajszink drogos. De nagyon jól írod le ezeket a részeket is teljesen bele képzelem magamat. Ben és Zayn nem tudom megértem hogy kiakadtak de ahelyett hogy lebasszák inkább segítenének neki. Zayn nagyon reméltem hogy szerelmet vall de nem olyan nehéz elmondani mit érzel?! Kérlek őket nem választhatod szét őket nem. Zayn segítsen Jadenek leszokni a fűről és legyen minden happy. Egy kérdés ügye összejönnek? Kérlek!(boci szemek) hozz nekünk egy boldog részt mert kezd rám ragadni Jade szar kedve. Komoly. Kell valami ami felvidít és a blogod tökéletes erre.
    Nagyon várom a kövi részt!
    Puszil Kira!
    Ut: Vidíts fel( újabb boci szemek)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Oh drágám. Nem mondhatok semmit még ha szeretnék is hiszen akkor nem lenne értelme a részeknek. Szóval sajnálom, várnod kell. Ha vidítás kell írj rám privátba de sajnos jelenleg a blog következő részével nem tudlak feldobni. Imádás van! <3

      Törlés
  8. Nem, nem Ők nem mehetnek szét! :(
    Biztosíts róla, hogy most csak szünet van. Ügyi az van? :(
    Most ugye nem akar szakítani vele Zayn? Miért hagyta ott? Neeeeeeeeeem! Én ebbe beleőrülök! Áhh megőrjítesz! :D
    Csodálatos volt ez a rész, mint mindig :3 és még hosszú is <3
    Viszont nem tudom Zayn mikor akarja megkérni Jade kezét:/ Jade meg, ha nagyon akarna letudna szokni. Mondanám, hogy Zayn tehet az egészről, de Jade is kivette a részét:( Roger... fúúú mikor akarja valaki megfojtani?:) Mondjuk Ben? Esetleg Luke?:DDD de örülnék neki:3 és mi van a többiekkel? Jade nem is látogatja őket:c jaj istenem komolyan leugrok az erkélyről:'D
    Remélem a résszel minél előbb jelentkezni tudsz:3
    Imádás van<3
    XxEmy

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát ebben a részben még szünet van. Mármint hogy nem mondtak még mást, tehát csak szünet. A következő részben olvashatod tovább a dolgokat úgyis:D Azt meg most felrakom miután válaszoltam a komikra:) Szerencsétlen Rogert is eléggé gyűlölitek:D De azért örülök hogy tetszett a rész! Imádás van! <3

      Törlés
  9. Ez a rész is nagyon király volt. De egy valaminél leragadtam. Jade hogy tudja élvezni Zayn haját?! De lehet hogy én vagyok a hülye :DD
    mikor lesz kövi rész? Várom már nagyon!!
    Szeriii és málnáscsók :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök hogy tetszett. Nos, őszintén bevallom fogalmam sincs. A részeket késő este írom így én már meg sem lepődőm ezeken. Ha ti látnátok miket javítgatok benne és hogy néz ki egy nyers átnézés nélküli rész:'D Vannak abba olyan dolgok hogy még én is csak nézek. Na de nem baj, ki javítottam:'D És kövi rész ma:) Imádás van, millió puszi! <3

      Törlés
  10. Áhh. Én ezt nem hiszem eeeeeeeel! Komolyan már! Hátha végre Jade belátja, hogy ezzel csak csalódást okoz mindenkinek és leáll. Jó lenne. Nem bírom ezt idegekkel.xd Fantasztikus rész lett! Várom a kövit. :3 Imádlak ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Készítsd az idegeidet:3 Örülök hogy tetszett a rész, Imádlak! <3 :3

      Törlés
  11. Uristen!!!!!!! A rész csodálatos ahogy persze te is de Jade leállhatna mondjuk megértem de akkor is, márt azt hittem hogy megbocsált a fekete hercegének igazán már valaki megverhetné Rogert!!!:) Imádtam a részt és téged is:)❤❤❤
    Siess a kövi résszel!:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Fent van a következő rész:D Örülök hogy ennyire tetszett azért a rész <3 Imádás van! <3

      Törlés