Második Évad: Ötvenkettedik Rész

-Te akartál elkezdeni tanulni valamit- vonom meg a vállamat Dervisht nézve.
-De ez nem úgy megy mint gondoltam!- csattan fel.
-Szerinted volt olyan hogy valakinek elsőnek ment?- kérdem felvont szemöldökkel mögé állva.
-Igen- röhög fel keserűen.
-Csak céloznod kéne. A fordulat számod jó. Az erő amivel dobod az is jó- mondom felsóhajtva.
-Nincs tétje annak hogy dob- húzza fintorra a száját Darren.
-Jogos- biccent Luke.
-Dobd- sóhajt fel Ben mire Dervish újra eldobja a kést.
-Hármas, elég gyatra- nevet fel Luke. Előveszek egy újabb kést majd a kezébe adom.
-Akkor legyen tétje- húzom fintorra a számat majd a falhoz sétálok. Tíz méter. Neki dőlök és a sápadt Dervishnek biccentek egy biztatót.
-Te jó ég- dörren fel Darren míg elfordul és kezeivel eltakarja a szemét.
-Jade, én ezt nem tartom jó ötletnek- nyög fel zavartan Dervish.
-Ha nem dobsz akkor Ben lábon lő- felelem hetykén.
-Megöllek!- sípit fel kétségbe esetten- És nem direkt!
-Nem fogok érte haragudni, dobd. És célozz- adom a parancsot.
-Ebben még én sem vagyok biztos hogy jó ötlet-e- nyög fel Luke.
-Engem csak nem öl meg- rántom meg a vállam. Mély levegőt veszek, szemem lehunyom. Bent tartom egy kis ideig majd kifújom és felpillantok a reszkető Dervishre. Hátra emeli a kezét félve, szám elnyílik. Nem tudom minek örülnék jobban. Ha mellém dobná, vagy ha a torkomba. Előre lendíti és be is hunyja a szemét amint a kés repülni kezd, felém ám én csak a késre meredek.

 Elnyílik a szemem amint gondolataimat felfogom mikor mellém, a falba áll a kés. Jobban akartam hogy inkább a nyakamba álljon mintsem mellém. Ez nem jó, ez nagyon nem jó...
-Ez az!- ordít fel diadal ittasan Ben és felkapja Dervisht. A srác még mindig halál sápadtan néz felém. El lököm magam a faltól majd kirántom a kést is. Hamisan mosolyogva lépkedem feléjük míg a kés lazán lóg a kezembe.
-Büszke vagyok rád- mosolygok rá mire látom hogy arca fel virul.
-Jade!- nyit be valaki mire nem csak én hanem a többiek is oda kapják a fejüket.
-Látom már találkoztatok- nevet fel Ben lelkesen.
-Neki jobban örülök mint neked- veti oda Roger.
-Fátylat a múltra- villantja felé legszebb mosolyát Ben mire Roger csak int neki mosolyogva egy kabbét. Nos meg is értem, durván dobta ki őt jó párszor tőlem.
-Hoztam a cucct megmutatni- mosolyog rám.
-Mit?- kérdi rögtön elkomorodva Ben.
-Ő intézte a szállítmányt. Őt fogom zaklatni. Van új termék. Ennyi- rántja meg a vállát. Mielőtt mondhatna bárki is bármit már ki rángat.
-Merre van a házad?- kérdi elől lépkedve egy dobozzal a kezében.
-Jelenleg itt tanyázom- nyitok be az ajtómon. Felhúzott szemöldökkel lép be utánam.
-Aranyos- nyög fel körbe nézve a szürke egyhangú ablak nélküli szobában.
-Tegnap jöttem- ülök le az ágyra hátamat a falnak vetve.
-Akkor már értem- nevet fel- Nos ezt itt a Bong- rakja le elém a dobozt. Felhúzott szemöldökkel nyitom ki majd veszem ki belőle a kis üveg csövet.

-Oké, ez mi az isten?- forgatom kezem között.

-Bong- néz rám értetlenül.

-A nevét tudom, de nem vágom mi is akarna ez lenni- mondom felemelve fáradt hangon.

-Nos, erre az eshetőségre is felkészültem- önti ki a kisebb doboz tartalmát az ágyamra.

-Roger- nyögök fel a palack víz és ismereteim szerint fű láttán.

-Az alvilágban dolgozol. Ne mond hogy még nem is füveztél. Egy aprócska joint sem?- nevet fel.

-Hát pedig nem- nézek rá értetlenül.

-Nem baj. Legalább még valamilyen első dolgot elfoglalhatok az életedben- kacsint rám.

-Nem fogok szívni- hördülök fel.

-Oké Jade- forgatja meg a szemét- Na szóval, az aljába víz- motyogja míg kinyitja a palackot és bele önti a vizet- A kis pipa részbe, fű- mosolyog orra alatt míg bele tömködi- És most jön a varázslat- dörzsöli össze a kezét.

-Te most az én szobámban akarsz füvezni?- kérdem elnyílt ajkakkal. A szaga is eléggé erős. Inkább az erdőhöz tudnám hasonlítani de mégis édeskés.

-Ez nem vegyszerezett szar. Fú...azoknak kegyetlen szaguk van- rázza ki a hideg mikor látja hogy jobban a levegőbe szimatolok.

-Jó tudni- morgom orrom alatt- Szóval hogy működik?- intek a kis üveg valami felé.

-Ezt a részét hevíted majd szívod a füstöt- nevet fel míg az öngyújtót a kis pipa részéhez teszi. A cső elkezd füsttel megtelni én pedig babonázva nézem. Száját a csőre illeszti majd a füst kissé eltűnik ahogy szippant egyet. Testtartása megereszkedik. Szemét lehunyja. Könnyedén, szaggatottan fújja ki orrán a fehér füstöt. Eloszlik az ágyon majd szépen eltűnik- Mindig ugyan olyan jó érzés- néz rám mosolyogva- Tudom hogy szakítottatok- dől ő is a falnak míg ölébe húzzva a Bongot. Újabbat szippant míg az én torkomban nőni kezd a gombóc. Örülök hogy senki nem hozza fel, erre pont ő.
-Majdnem mindenki tudja- válaszolok talán egy perc gondolkodás után. Nem akarok erről beszélni. Nem tudom mit kéne erre válaszolnom.
-Ez segít- tolja elém- Komolyan- mosolyodik el- Ellazít. Leírhatatlan- sóhajt fel. Kezeimet remegve fonom a csőre. Félve meredek a kevéske füstre benne. Szavak nélkül emeli oda az öngyújtót és kezdi hevíteni a kisebb részét. A füst rögtön elkezd emelkedni. Irtó fehér, és látszik hogy nehezebb mint a levegő- Egy kis fű nem bűntett- mosolyog rám.
-Komolyan ellazulók?- kérdem  ujjaimat az üveg szájára fonva.
-Komolyan- suttogja. Tekintetem rá vezetem a füsttel teli csőre. Elvégre kinek kéne megfelelnem? Zaynnak már nem, ő is szívott. Ben majd túlteszi rajta magát. Ahogy mindenki más is. Ez az én életem. És el kell lazuljak vagy megörülök... Szám megérinti az üveget. Mély levegőt veszek. A füst kitölti a tüdőmet és pár pillanat múlva vállaimat le engedem az elképesztő érzésnek hála. Szám elnyílik, szemeimet lehunyom és élvezem. Lassan fújom ki a számon és olyan érzést kelt mintha egy jó nagy adag mocskot söpört volna ki belőlem. De legalábbis elzárta egy időre.

-Ez az!- nevet fel Roger- Ugye hogy jó?- nevet fel.
-Igen- lehelem magam elé.
-Szívj még- kacsint. Nem gondolkozom, már nincs min. Mélyebbet szippantok és valóban ugyan az a jó érzés fogad. Hátra dőlök és fejemet a falnak vetem. Számat kinyitom és csak nézem hogy kúszik ki lassan a fűst a számon.
-Ez tényleg jó- sóhajtok fel míg ő is újra szív a csőből.
-Pedig nincs benne annyi fű mint egy jointba. Sőt, rohadt kevés van benne- nevet rám.
-Attól még jó- hunyom le a szemeimet.
-Jade!- kopognak be az ajtón és fel ismerem Ben hangját.
-Dugd el!- suttogom neki kissé pánikba esve.
-Huszonkét éves vagy- néz rám felvont szemöldökkel.
-Kérlek- villantom rá a boci szemeimet. Kihúz egy kis pöcköt a rövidebb csőből mire a víz bugyogni kezd de a füst rögtön eltűnik.
-Igen?- tépem fel az ajtót kissé csapzottan.
-Minden oké?- kérdi benézve.
-Hogyne- mosolygok rá. Az első őszintén mosolyom azóta mióta Zaynnal szakítottunk. Úristen ez a szar tényleg kurva jó.
-Az mi?- kérdi össze szűkített szemekkel.
-Bong- mosolyog rá Roger.
-Szívtál?- néz rám jelentőség teljesen.
-Csak azt mutattam hogyan működik. De csak vízipipa dohánnyal- rántja meg könnyedén a vállát Roger én pedig rögtön megkönnyebbülök.
-Tízet rendeltem a többi anyag mellé eladásra, de látni akartam mi ez mielőtt kidobjuk mi is a piacra- mondom az ajtónak támaszkodva.
-Értem- motyogja orra alatt míg engem néz.
-Ben!- kiállt fel egy ismerős hang mire ledermedek. Az a pár slukk nem volt elég ahhoz hogy ez is hidegen hagyjon és megkönnyebbüljek még akkor is ha Zaynt hallom.
-Én inkább megyek- csapom rá Benre az ajtót lefehéredve. Dermedten állok a csukott ajtó előtt.
-Ki lakik itt?- kérdi értetlenül Zayn- Mióta lehet itt bent füvezni?- hallom meg tompán a hangját.
-Tuti hogy ez fű?- hallom Ben megtört hangját.
-Uhm, ja- nyögi ki nehezen- Elintézem a taggal ha akarod- mondja csendben szintén fáradt hangon, akárcsak én még néhány perce.
-Szívesen végig nézném ahogy ezt elintézed- hallom meg olyan halkan hogy lehet csak beképzeltem. Az ágyig hátrálok majd leülök rá. Talán inkább sokkolódva rá esek, ő most be akar ide jönni?!
-Ez az exed?- kérdi felvont szemöldökkel Roger.
-Ha megtudják tuti megvernek. És ezt szó szerint értem- lehelem magam elé pánikolva.
-Élvezted?- néz rám mikor jön az első kopogás.
-Igen- mondom lehajtva a fejemet.
-Akkor megérte- löki meg vállamat majd feláll.
-Ne!- szólók rá de addigra már kitárja. Hajamba túrva hajtom le a fejemet elfintorodva.
-Haver itt nem lehet füvezni, kint az előtérben esetleg de...- hangja megakad. Én pedig nem merek felnézni.
-Ő nem szívott. Csak én- hallom meg Roger hangját.
-Ki a bús faszom vagy te?!- emeli fel Zayn a hangját. Lassan nézek fel az ideges fiúra. Roger teljesen nyugodt és ezt a fűnek tudom be- Komolyan ennyire idióta vagy?!- néz rám Zayn. Nem tudok megszólalni, szám elnyitom de hang nem jön.
-Mint mondtam, ő nem szívott- szólal meg újra Roger. Elveszek Zayn szemeiben, de azok már nem csillognak. És ez most boldoggá tesz, a tudat hogy ő sem boldog. Bár tény hogy azt nem tudom mitől nem boldog- Akkor most már mehetsz- feleli Roger könnyed hangsúllyal.
-Takarodj innen a picsába!- dördül fel Zayn míg lazán a falnak küldi és ezzel a szobámból is kitépi szinte a srácot. Mintha Bent látnám jó pár évvel ezelőttről.
-Mond hogy te tényleg nem- néz rám szomorúan Ben.
-Tényleg nem- rántom meg a vállamat.
-Eszedbe se jusson ez a szar- lépked be hozzám Zayn majd kezét a Bong-ra fonja és már vinné is ki.
-Az nem a tied- szólalok meg halkan mire vissza fordul.
-Úgy nézek ki mint akit érdekel?- kérdi felvont szemöldökkel.
-Őszinte legyek vagy maradjak csendben?- kérdem szomorú hangon. Vissza tartom a sírást. Előtte nem fogok! Meg fogadtam és talán ezt be is tudom tartani.
-Komolyan kell neked ez a szar?- emeli fel kezében dühösen.
-Igen- vágom rá rögtön. Jelenleg az ott a kezében az egyetlen dolog ami leveszi a terhet a vállamról. Még jó hogy kell!
-Minek ha te nem szívtál?- lépked vissza az ágyamhoz idegesen. Felém tornyosul de én csak vissza dőlök a falnak. Fejem hátra vetem és megrázom a fejemet. Ennek a vitának nincs értelme. És azért nincs mert hazudok nekik. Így egy ép érvet se tudok magam mellett felsorakoztatni.
-És te ettől miért vagy ideges?- kérdem végig nézve rajta. Szemei karikásak, haja csapzott és rendezetlen. Tekintete fáradt és tompa. Jó őt így látni, főleg hogy tudom én kétszer ennyire szarul nézek ki. Idegesíti hogy talán füvezek. Elmosolyodom és lehajtom a fejem. Nem akarom előröl kezdeni megint azt a játékot amiben egymás agyát húzzuk.
-Azért mert ez itt- rázza meg a kezében az újdonsült szerelmemet- Drog. Fel tudod fogni?!- kérdi értetlenül engem fürkészve. Viszont van egy érzésem hogy most üthetett be a fű. Annyira nem érdekel miről pofázik nekem. Elnevetem magam. Vicces hogy ő beszél nekem a fűről.
-Tényleg te akarsz erről kioktatni?- kérdem felnézve rá mosolyogva.
-Jade ez kurvára nem vicc- néz rám értetlenül.
-Ha még Ben csinálná ezt. De te mi jogon oktatsz ki?- húzom fel a szemöldökömet- Szerintem már semmilyen jogod nincs rá- mondom halkan.
-Nem jogokról van szó, nem érted?!- néz rám kétségbe esetten- Ha ezt elkezded nem lesz leállás!
-Még te se álltál le?- szűkítem össze a szememet.
-De- vágja rá rögtön.
-Akkor meg mitől féltesz? Főleg engem? A hisztis picsát, akit unsz?- mosolygok rá. Igyekszem boldogságot mutatni de tudom hogy ő tökéletesen át lát majd a kamu mosolyomon- Mitől félted azt akit nem szeretsz?- adom meg a kegyelem döfést. Szemem lehunyom és mélyen beszívom a levegőt. Azt hiszem betéptem. Apró kis színes foltok vannak csukva is a szemem előtt- Én nem füveztem- jelentem ki újra, higgadtan. Kétlem hogy annyira látszódna rajtam. A foltok hol egyszerű formákká állnak össze majd hirtelen szét robbannak apró pontokká.
-Remélem- motyogja halkan mire kinyitom a szemem. Értetlenül kémlel engem majd csak megrázza a fejét és megfordulva kisiet. Kezében a Bong-al. Ben vet rám egy fájdalmas pillantást majd ő is elsétál. Tekintetem a földön fekvő Rogeren állapodik meg. Alsó ajkamat beharapom és már látom is a szomorú jövőmet. Ha Zayn szakított velem de még mindig atyáskodni akar felettem, akkor adok neki rá okot. És abban az okban legalább én is találjak megnyugvást. Egy joint, két slukk, háromszor könnyebb. Azt hiszem mostantól jóba leszek Rogerrel. Kell a fű...