Második Évad: Harminchatodik Rész

-Azt a kurva- lehelem magam elé belépve régi főnököm irodájában ami ma már tulajdon bátyám mondhatja egy remek kis bunker szobának.

-Köszönöm- ül le a végén lévő székbe. A fal mellett sétálva nézem meg a fegyvereket a falon.

-Ez az a sniper rifle?!- sikítok fel levéve rögtön a falról.

-Az- nevet fel felém fordulva a székkel.

-Mi a története?- huppan bele az egyik székbe rutinosan mosolyogva Zoe.

-Ezzel lőttem először. Uhm...Klark? Úgy hívták a pasast?- fordulok Ben felé majd vissza a fegyverhez és felemelem hogy belenézhessek.
-Igen, de fejbe lőtted. Pedig megbízás volt. Szíven kellet volna- nevet fel. Felsóhajtok majd vissza rakom. Zayn egy szó nélkül ül le a másik végébe szembe Bennel. Fagyos a hangulat. Ben kissé el komorodik Zaynra nézve de a telefonhoz nyúl.

-Dreaknek látogatója van...Aha ide. Kösz- és le is rakja. Megtámaszkodom az oldalsó polcon és onnan nézem a már teljes mértékben helyüket foglalt embereket.
-Nem ülsz le?- kérdi Luke hátra dőlve a bőrszékben.
-Kösz nem- felelem végig nézve a falon. Szemem meg akad egyen, és az alatt lévő íráson is. Ekkor nyitódik az ajtó.
-Na ne basszatok fel!- fordul egyet tengelye körül- Jade!- rikolt fel boldogan Dreak de félre lököm ölelését és gyors léptekkel sétálok át Zayn mögé és meredek a falra.
-Baszki- szisszen fel Ben.
-Ez komoly?- kérdem halkan le emelve- Egy Beretta M9-el?- kérdem elcsukló hangon.
-Jade fi...
-Egy ilyen szarral?- fogom marokra a fegyvert és előrébb lépek- Mi a fasznak őrizted ezt meg?!- emelem fel hangomat idegesen.
-Miért azzal kit öltél meg? Vagy épp az az első amivel nem sikerült?- fordul hátra Zayn egy leszarom arccal.
-Ha nem az lennél aki már holtan hevernél- felelem egy fájdalmas hangon mire tekintetét felemeli a címkére.
-Nagy momentum az életemben- feleli halkan Ben.
-Azt kurvára meghiszem- bólogatok egy szörnyű mosollyal az arcomon. Hajamba túrva nézem meg a fegyvert újra.
-Jade- nyög fel Zayn.
-Hagyjál- szólok rá erélyesen a fegyvert nézve továbbra is. Szinte látom ahogy a ravaszt meghúzza, a fegyver kilő...
-Sajnálom Jade- áll fel Ben. Kiszedem a tárat és belenézek, egyetlen egy töltény van benne.
-Mond hogy ezt nem nekem tartogattad- nevetek fel keservesen.
-Nem rád szólt a munka- feleli halkan.
-De ha haza érek ezt én kapom?!- rázom meg nevetve.
-Mi?- kérdi halkan Zoe.
-Nem ismertelek- feleli halkan.
-Touché- felelem míg kiveszem az egy szem töltényt és zsebembe süllyesztem. A fegyvert pedig vissza akasztom a helyére. A szüleim neve felé. A fegyvert amivel megölték őket.
-Menjünk- bicegek el Dreak mellett aki rögtön megtámaszt derekamnál fogva. Kezem megrándul de rögtön kirázom az erős szorításból.
-Ne haragudj- suttogja még Zayn de már rég becsapom az ajtót.
-Jól kezdődik a teljes vissza térésed- mondja mosolyogva Dreak.
-Megszoktam- felelem halkan.
-Na gyere, rég voltál a kezeim között- nevet fel és segít felfeküdni az asztalra. Tekintetemmel a méreg zöld plafont kezdem nézni. Érzem ahogy megnyomkodja a seb szélét de nem érdekel a fájdalom. Elegem van Benből és most Zaynból is. Mintha én tehetnék róla hogy lelőttek és elrendelték a kiképzést. Oké hogy elfogadtam de könyörgöm...mindenki ezzel basztat és mikor tényleg rá hajtom a fejem én leszek a köcsög. Ja az volt az első fegyver...az első aminek tétje is volt az életemben. Hogy lehet ekkora paraszt?!
-Fertőtlenítek- sóhajt fel fájdalmasan majd a sebbe belefolyik a számomra méreg, a testemnek fertőtlenítő és Dreaknek az empátiája. Az ajtó nyitódik mire testemet vissza kényszerítem az asztalra. Kezemmel a karfát markolom és lehunyom a szemem sűrűn emelkedő mellkassal.
-Ne haragudj de szerintem nem akarja hogy itt legyél- szólal meg halkan Dreak.
-Szerintem meg leszarom- mordul fel Zayn. Keze kezemet érinti de nem nyitom ki a szemem. Nem húzom el a kezem de fejem elfordítom tőle. Rossz hogy ennyire fel tudja kapni a vizet a semmin és utána bunkó.
-Kiszedem, kell a rongy?- kérdezi lágyan mire felnézek rá de direkt kerülöm Zayn arcát.
-Kelleni fog? Őszintén- mondom a combomat nézve amin már kissé lemosódott a vér hála a fertőtlenítőnek.
-Eléggé szélre ment- mondja a combomat vizsgálva- Csak hús. De elnézve a seb menetét eléggé kelleni fog mire ezt kiműtöm. Piszkáltad? Mintha belefúródott volna a másik lábad felé- világit a sebbe. Érzem ahogy Zayn megfeszül és tudom hogy magát hibáztatja de hajrá, tegye. Az ő hibája.
-Kell a rongy- sóhajtok fel. Elsétál majd kinyit egy szekrényt.
-Milyen színűt?- kérdi kissé jobb kedvel.
-Már színben is lehet választani?- kérdem meghökkenve.
-Fekete, kék, rózsaszín csak a nőknek, zöld, fehér, szürke..
-Fekete- felelem sóhajtva. A szekrény csapódik ő pedig vissza sétál hozzám- Ah baszki- nyögök fel kelletlenül felkészülve mi is jön. Számat eltátom ő pedig belerakja. Ráharapok és orromon mély levegőt veszek.
-Felkészültél?- kérdi lágyan. Megmarkolom a karfát majd bólintok. A csipesz a sebbe mélyed én pedig lehunyom a szemem, ráharapok a rongyra, karom megfeszül ahogy Zaynné is az enyémen.
-Megpróbálom kifordítani a lukból. Sajnálom- sóhajt fel majd mintha csak vájna bennem egy újabb lukat. Testem megfeszül, mintha az anyagot átharapnám. Morgás szűrődik át a rongyon ami bennem ordításként tör fel. Vége lesz...egyszer elmúlik...ez minden amivel nyugtatom magam folyton. Minden fájdalom esetében. Egyszer elmúlik. Mintha a csont ugrana vissza pedig csak a golyó ugrott ki, a fájdalom viszont csont értékű. A rongyon keresztül is feltör a sikoly a torkomból. Zayn keze kezemet szorítja de az én szememből csak kifolyik egy könnycsepp és továbbra sem fordítom felé a fejemet. Lehet hogy könnyebb lenne de leszarom- Eddig tök jól bírod- feleli Dreak.
-Ez a jó?!- mordul fel élesen Zayn.
-Igen, egy ilyennél a többieket ki kell kötnöm- feleli komoran- Most kiveszem, nemsokára megkönnyebbülsz- feleli- Várjunk még egy percet?- kérdezi lágyan én pedig hevesen bólogatok.
-Okés- feleli egyszerűen. Zayn kezével kezdi simogatni enyémet mégsem enyhül semmi.
-Ne haragudj rám- feleli halkan.
-Mehet- morgom az anyagon át alig érthetően de Dreak mégis tudja mit jelent. A csipesz újra bennem van én pedig csak előre meredő tekintettel nézem a szoba sarkát. Elmúlik...Az ajtó nyitódik.
-Hol tartasz?- kérdi Ben és felmordulok ahogy a csipesz szét nyílik hogy megfogja a golyót bennem.
-Nem tudom miért hiszitek hogy elpuhult. Csináltam egy nyolcast és csak sikított- feleli egyszerűen.
-Magához képest puhult el. Mást így is lealáz- feleli Luke.
-Kapjátok be- mordulok fel majd apró cuppanás és a golyó kint van. Zayn keze szinte rögtön kiveszi a rongyot a számból. Fellélegzem de még midig a másik irányba fordítom a fejem.
-Egy hetes kiképzése lesz. Tud vele mozogni?- kérdezi Ben át állva oda amerre nézek.
-Akkor úgy varom össze hogy ne szakadjon szét ha olyanokat csinál amiket elvártok majd tőle. Akkor viszont vissza rakhatjátok a kendőt a szájába. Kap fájdalom csillapítókat és akkor nem fogja akadályozni semmiben- feleli egyszerűen.
-Nem kell a rongy- felelem rögtön.
-Akkor kezdjük- sóhajt fel majd ujjra jön a maró érzés.
-Szólnál legalább te paraszt- hördülök fel. Kezemmel melyet nem Zayn szorít a karfára csapok.
-Hívtak szebb dolgoknak, engem és a családomat is ezen a helyen. El küldtek szép helyekre és kaptam szép fenyegetéseket. Szóval ebből a szempontból nézve köszönöm a bókot- nevet fel majd a tű átszúrja a húsomat én pedig lehunyom a szemem. Mindenki érezte azt a fájdalmat mikor annyira rossz hogy nem tudsz mit csinálni, ordítanál, vonaglanál. Olyankor mindig az a fájdalom a tízes. Mikor először megvertek a szervezetnél megkérdezték mennyire fáj. Tízet mondtam. Akkor az egyik gorilla közölte hogy mondjak kilencet, hiszen holnap új tízesem lesz. És igaza volt. Mindig van egy új tízes, egy rosszabb tízes. Az én legrosszabb tízesem az volt amikor Zayn a fertőtlenítőben tartott. Arra a fájdalomra gondolok és ez szinte csak méhcsípés. Testem ellazul és elengedem magam míg fejemben folyton lejátszom azt az érzést és jelenetet.
-Most elájult vagy mi?- kérdi Drave.
-Nem- felelem halkan.
-Nem azért mondom de valami nincs rendbe vele- sóhajt fel és tovább kezdi varrni a sebet.
-Jól vagy?- kérdi Luke halkan.
-Faszán- felelem kezemet hasamra húzva ezzel Zayntól is elvéve. Nem szakítom meg az emlékezést és ez az én új módszerem arra hogy uraljam a fájdalmat.
-El ne aludj itt nekünk- nevet fel Ben- Örülök hogy megtaláltad- feleli könnyedén.
-A dolog amit soha nem fogok megérteni- sóhajt fel az éppen rajtam ügyködő.
-Nem is kell- nevet fel Luke.
-Oké, elég stabil lesz a harmadik világháborúhoz is- feleli végre felhajolva tőlem- Tessék, napi kettő ha érezni akarod a lábad, napi három ha zsibbadni akarsz. A napi négy már drog, ha tízet veszel be kórház ha tö...
-Elég- dörren fel Zayn.
-Mennyi a hulla ház? Kóma?- kérdem felülve elvéve a két kis műanyag gyógyszeres dobozt.
-Ha elmondod neki akkor megöllek- szólal meg halkan Zayn.
-Kóma húsz, hulla ház; az egész- feleli könnyedén. Zayn lendül de Ben be áll elé.
-Pont ők baszakodnak értem mikor ők a legnagyobb seggfejek- fordulok Luke felé fej rázva leszállva az asztalról- Számoljátok- mosolygok rájuk és beveszek egy szem kis bogyót. Keserű de lenyelem. Zayn és Ben is komoran néz míg Luke nevetve átveti kezét a vállamon és kisétál velem.
-Teljes körű vagy elit-et szánsz neki Ben?!- kiállt hátra a folyósan amin elég sokan sétálnak össze-vissza nagy szemeket meresztve ránk. Újoncok. Mi meg legendák. Tudom hogy megy ez.
-Teljes- feleli komoran.
-Na cseszd meg magad- fordulok hátra.
-Osztom- feleli zsebre tett kezekkel haladva Zayn.
-Nem fogok kivételezni vele. Csak az edzéseken. Ott jobban fogsz szívni. Úgyis olyan régen volt kiképzésünk Hercegnő- nevet fel.
-Szarrá foglak verni- felelem belépve a kabin folyósora.
-Ben Isgart?!- nevet képen egy fiú a folyóson- Drágám te aztán el vagy tévedve- feleli a falnak támaszkodva. Két másod perc alatt tépem ki magam Luke kezei közül.
-Ne öld meg!- kiállt utánam Ben.
-Egy nő engem?!- nevet fel és végig mér míg felé sétálok. Nem törődöm a még fellépő kis fájdalommal, lazán sétálok.
-Tudod hogy hívnak?- kérdezem mosolyogva.
-Cica? Vadmacska?- kérdi végig mérve.
-Én ölöm meg- feleli Zayn.
-Neked csak Jade- sziszegem képébe vissza lökve Zaynt. Szeme elnyílik.
-Az a Jade? A kómás?- kérdi végig mérve újra.
-Komolyan ezek közé zársz be?- fordulok Ben felé.
-Milyenek közé? Te is itt kezdted- nevet fel.
-Nem volt egy szellemi kút mérgezés mint ez- mutatok a mellettem állóra. A kezem elkapja és csavar rajta egyet. Térdre kényszerülök.
-Baj ha megölöm?- nézek fel Benre.
-Igen- mondja unott hangon Luke. Lábam kissé hátrább csúsztatom majd kifordulok. Hangosan csattan a teste a földön. Az emberek megállnak. Öklöm mellkasára súlyt mire kissé fuldokló hangot ad ki.
-Hirtelen öt mód jut eszembe hogy tudnálak puszta kézzel megölni- sziszegem neki.
-Rossz, hét van- feleli Ben. Elkerekedett szemekkel felállok és rá nézek. Mély levegőt veszek és inkább nem mondok semmit.
-Hol a szobám?- kérdezem feszülten éllel a hangomban csak hogy tiszta legyen neki hogy ha egy rossz szót is szól neki ugrok.
-Harminchatos- feleli hetykén.
-Kurvára kösz- felelem majd elindulok lévén még csak a tizenhetesnél vagyok. Hallom a halk susogó lépteket és a többi lépés között is jól tudom hogy ez Zayn.
-Csak hagyj békén- emelem fel kezemet hátra intve neki. Majdnem a folyóson legvégén van a szobám. Negyven van. Azaz mellettem még egy szoba van. Idegesen tépem fel és nyugtázom hogy csak egy ágyas nem kettő. Legalább valamiben kegyesek hozzám. Belépek és szinte mintha csak hét évvel ezelőtt lennék.
-Ne csináld ezt- suttogja amint becsukja maga mögött az ajtót. Lassan ülök le majd fekszem el a kicsit sem kényelmes ágyon. Viszont jobb mint hét éve. A falak nem repedezettek, van egy tükör. Egy szekrény és még egy kis rész ami pontosan tudom hogy az edzésnek van. Plusz az ágy. Nem is kell több ha éppen ki képeznek az életed hátra levő részére- Babe- szól könyörgően- Be lehet zárni ezt a szart?- kérdi az ajtó előtt állva.
-Nem- felelem halkan. Hogy lehetne?! Ez olyan mint a börtön csak egy jobb kiadásban. A lényeg hogy bármikor rád törhessenek hogy edzés van paraszt.
-Oké- feleli majd felettem meg támaszkodik. Érzelem mentesen fordítom el az arcomat véletlen sem a szemébe nézve. Akkor végem- Te is tudod hogy nem bírod, akkor meg minek?- kérdi halkan.
-Menj ki- felelem lazán.
-Jó- kuncog fel majd apró csókot hagy nyakamon. Szemem elnyílik és a levegő vételem is megakad. Nem kuncog nem tesz semmit csak ajkaival rá tapad és szívni kezdi. Olyan régen szívta a nyakam hogy szinte elfelejtettem milyen érzés. Felnyögök mikor nyelve végig szánt nyakamon egészen a legérzékenyebb pontomig.
-Biztos nem lehet bezárni?
-Ha rá ütsz kettőt felül beragad és csak bentről lehet kinti segítséggel kinyitni- felelem remegő hanggal. Gyorsan száll le rólam majd meghallom a csattanást. Oda nézek és látom ahogy megrántja az ajtót de nem nyílik. Szinte rögtön felettem terem. Arra számítok hogy megcsókol de nem teszi. Szája rögtön nyakamat célozza meg és érzékeny pontomat célba véve megszívja. Felnyögök és hajába markolok.
-Haragszol?- kérdi halkan és lehelete perzseli a bőrömet.
-Igen- felelem halkan. Felkacag és fogaival végig karcolja érzékeny bőrömet. Testem megremeg és jobb lábam felhúzom.
-Érzem- feleli kuncogva és csak megtépem haját.
-Attól még haragszom- nyögöm fülébe mikor megharapja nyakamat.
-Kíváncsi vagyok meddig- suttogja rekedtes hangon. Keze pólóm alá téved és apró köröket kezd rajzolni hasamra. Kikészülök ettől, tudja ő is. Ajkaival áttéved nyakam másik oldalára. Keze kicsusszan pólóm alól és végig simít felhúzott lábamon. Felsóhajtok de tartom magam még ha tudom is hogy felesleges.
-Uhm- nyögök fel mikor kulcscsontomon végigszánt nyelvével.
-Nem akarsz megcsókolni?- kérdezi rám mosolyogva én pedig szemeibe nézek.
-Talán- rebegem nekem. Közelebb hajol és szája súrolja az enyémet.
-Egy talánnal le is léphetek- feleli könnyed hangsúllyal mégis az egyetlen amit érzek ahogy ajkai enyémeket súrolják.
-Egy paraszt vagy- mondom csillogó barna szemeibe.
-Tudom- mosolyog rám majd feláll.
-Mit csinálsz?- ülök fel és nézek rá értetlenül, remegve.
-Megyek földet kapálni parasztként- mutat az ajtó felé komoran.
-Büdös nagy paraszt vagy- nevetem el magam majd felállok. Egy lépéssel szelem át a kis távolságot és lábujjhegyre állva ajkaiba harapva húzom le magamhoz. Kezeimet nyaka köré fonom és szorosan tartom. Ajakival ajkaimért kap és végre megcsókol. Szinte rögtön vadul, szenvedéllyel válaszolok neki. Keze fenekemre vándorol és megmarkolja kissé feljebb emelve és magához vonva ezzel. Szívverésem gyorsul és élvezem az érzést amit újra érzek. Amit csak vele érzek.
-Jade ne itt- dörömböl az ajtón Ben- Illetve ha valakinek elárulod hogy kell bezárni az ajtókat haldokolni fogsz az egy hét alatt- morog továbbra is az ajtómban.
-Remélem régen nem azért zárkóztál be mert volt valaki aki ugyan ezt csinálja- morogja.
-Régen is ez volt a szobám- kuncogok fel- Mindenkinek van egy lázadó időszaka- nézek rá mosolyogva majd az ajtóhoz sietek és a bal alsó sarkára rárúgok majd kinyitom.
-Csak ne- feleli felnyögve- Különben kitiltom- mutat a mögöttem lévő kissé dermedt fiúra.
-Ő is egy kis főnök te idióta- nevetek fel.
-De kidobhatom úgy mint Rogert- mutat Zaynra- Ő itt még mindig a húgom- feleli majd elsétál.
-Roger?- kérdi Zayn mikor becsukom az ajtót.
-Könyörgöm, 16 voltam- sóhajtok fel.
-Mond hogy már halott- rázza meg a fejét.
-Kétlem- nevetek fel.
-Abban az ágyban?- mutat a fekhelyemre.
-Szerintem kicserélték- rántom meg a vállam- Ez most komolyan zavar?- nevetek rá.
-A gondolat hogy hozzád értek úgy ahogy nem kéne?! Hát ja- támaszkodik a falnak lebiggyesztett ajkakkal.
-Te is nyúltál lányokhoz úgy ahogy csak hozzám kéne- mondom félig felhúzott szemöldökkel.
-De te az én nőm vagy- nyög fel.
-Úristen de meg az én férfim. Zaynie- nyafogok míg le huppanok az ágyra. Nem mond semmit csak fejét rázva hozzám sétál. Leguggol előttem én pedig készséggel hajolok hozzá. Kezemmel megtámasztom magam az ágy szélén, lábaim között míg ő megcsókol.
-Edzés!- nyit be Ben majd ki is megy és hallom amint elordítja magát a folyóson.
-Erre kíváncsi leszek- harapja be ajkát mire vállainál meglököm. Gyorsan kapok magamra egy edző ruhának megfelelő szettet majd a nevetgélő Zaynnal kisétálok új szobámból és elindulok az eligazító felé. Minden kiképzést újra csinálok, egy hét alatt, akárcsak hét éve. A kiképzések újra kezdődnek. Mint valami szar vissza emlékezés...



És kabumm rész:D Remélem tetszik, nincs benne semmi extra, tudom. De kellenek a nyugis részek:'D Ígérem lesz itt még minden:3 Illetve komizoknak:3 Először is másoljátok ki a komitokat mielőtt elkülditek hogy ne kelljen újra írni ha esetleg elbaszarintodna. És írjátok le mi a  világ legszebb dolga. Lehet esemény, hely, időszak, vers, film, zene akármi ami szerinted csodás:3 Imádás van illetve köszönöm a fel iratkozókat és plusz imádat a komizóknak! :*