2014. december 11., csütörtök

21.Rész


Ruhák előtt állva kapok ki magamnak egy felsőt és egy szoknyát. Ilyenkor örülök hogy megfogadtam Lou tanácsát miszerint hozzak be pár ruhadarabot ide is. Gyorsan átöltözöm fellépős ruhából a mozis ruhámba.
Hajam össze kötöm majd újra sminkelek. Amint ezzel is végzek a hajam kiengedem és átfésülöm.
-Mehetünk Jade?- nyit be hozzám Zayn és szinte rögtön be is csukja az ajtót és mögém lépve átkarol. Végig mér a tükörben és sunyi mosolyra húzza a száját- Szép vagy.
-Micsoda kegyes hazugság- nevetem el magam majd szembe fordulván vele csókot lopok tőle. Mosolyogva válunk el majd kezemért nyúlva össze kulcsolja őket és kivezet az épületből egyenesen a buszhoz.
-Oké figyelem!- kiálltja el magát amint fellépünk a buszra- Ki NEM szeretne moziba menni?- kérdezi meg de senki nem teszi fel a kezét mire elmosolyodik- Rendben! Mark a legközelebbi moziba eltudnál minket vinni és utána haza?- kérdezi a sofőrhöz hajolva.
-Persze- mondja és már a gázra is lép. Gyorsan sétálok hátra és ülök le egy kettes üléshez belülre, lévén hogy a hátsó sort elfoglalták a srácok. Mellém Zayn vetődik le és kezét rögtön combomra csúsztatja. Igyekszem a kinti tájat szemlélni de az egy folytában elmosódik és érzékeimet is csak Zayn tölti ki. Keze lassan simogatja combomat és engem már ez is az őrületbe kerget holott szoknyám szegélyéhez sem ért még. Mocorogni kezdek akaratlanul is az ülésben.
-Mi a baj drágám?- kérdezi fülembe suttogva.
-Óhh semmi- adom rögtön a választ és megint a kinti táj felé fordulok. Olykor olykor rászorít combjaimra és ilyenkor igazán próbálom vissza fogni magam nehogy felnyögjek. Nem akarok belegondolni mi lenne ha többet is csinálna. Ha nem is nézek rá akkor is tudom hogy nagyon is jól szórakoztatja ez az egész. A busz végre le parkol és én sietően mászok át rajta majd le a buszról. A hideg éjszakai levegőtől libabőrös lesz a kezem ám ezek ellenére is kapkodom a levegőt ami szinte csípi tüdőmet. Az eget kémlelem mikor átkarolja Zayn a csípőm és együtt a csapattal megyünk be a moziba.
-Ne aggódj nem sokára nem fogsz fázni- mondja mosolyogva ám én ez mögött is látom a két értelműséget. Nem is figyelek milyen horror filmre ülünk mi be, hagyom had vezessen Zayn. Belépünk a nagy vásznas terembe és előttem lépkedve a legfelső sorig megy majd elfordul jobbra. Bemegy egészen a falig de nem oda ül hanem eggyel kijjebb. Furcsán nézek rá mikor megindulok utána majd lehajtja nekem a fal melletti széket. Fancsali képpel mászok át rajta és ülök le. Legfelül jobb oldalt ülök egyik oldalamon a fal a másikon életem értelme. Mellettem Zayn aztán Ems,Ben,Harry,Louis,Niall,Liam,Dave és tovább nem látom ugyanis lekapcsolódnak a villanyok. Befészkelem magamat az ülésbe és onnan kezdem nézni a filmet. Egy negyed óra után a már azon a bizonyos "ne menj be!" résznél tartunk a filmben. Ekkor érzem meg Zayn kezét combomon. Fészkelődni kezdek mire ő halkan kuncog egyet. Fejem vállára hajtom és nyakába harapva hallgattatom el. Keze egyre feljebb csúszik ezzel szoknyámat is feltűrve. Érzem ahogy akaratlanul is egyre szaporábban veszem a levegőt. Fejem nyakába fúrom amint eltűnik keze a szoknyám alatt.
-Zayn- motyogom neki nehézkesen.
-Hmm?-kérdezz vissza.
-Ne csináld már- nyöszörgök majd kezét megérzem tangám anyagán végig simítani és lábaim automatikusan nyílnak szét.
-Vicces vagy- mondja kuncogva mire fejem még inkább nyakába fúrom- És nedves- mondja rekedtes hangom és érzem ahogy elpirulok. Nem csinál mást csak az anyagot cirógatja és szerintem már a székem is tocsog tőlem, nem bírok magammal és ezt ő is jól tudja. Érzem amint lassan elhúzza az anyagot és bennem a levegő is megakad. Úját végig húzza csiklómon mire egy öblös nyögés hagyja el számat. Körkörösen kezd izgatni én pedig nyakába lihegve és nyögdécselve próbálom magam vissza fogni. Fel pillantok Zayn arcára aki meredten bámulja a filmet de amint megérzi hogy figyelem lepillant rám. Szeme teljesen fekete, vággyal telve. Oda hajolva hozzám megcsókol. Nyelve bejutást sem kér én mégis jelzem hogy szívesen fogadom őt. Elmélyíti csókunkat rögtön és ekkor érzem meg két ujját bennem. Apró sikkantásomat csak a csók tompítja. Érzem ahogy elmosolyodik majd elhúzódik. Vállába harapva fogom vissza magam amint gyorsan kezd el pumpálni ujjaival.
-Zayn- nyöszörgöm nevét miközben egyik újával újra csiklómat kényezteti míg tovább mozog bennem. Érzem alhasamban a feszítő érzést. Akaratlanul kezd csípőm lökései elé menni. Még egy úját társítja és tovább pumpál. Néha leír egy egy kört. Hátam ívbe hajlik így jobban neki feszülök. Halkan nyöszörgöm a nevét és hálát adok annak hogy ez a film hangos.
-Gyerünk, élvezz el nekem- mondja rekedtes hangján és nekem ennyi kell. Keményen tör rám az orgazmus érzése. Ujjai köré élvezek egy sikítás kíséretében. Kihúzza magát belőlem és még időben tűröm le szoknyámat mikor Harry fordul felém.
-Ez még annyira nem is volt ijesztő rész- neveti el magát mire vissza fúrom fejemet inkább Zayn nyakába.
-Finom vagy- kacsint rám miközben lenyalja ujjait. Tovább vörösödve húzódom el tőle és dőlök neki a másik oldalamon lévő falnak. Nem hiszem el hogy ezt csináltuk! Érzem ahogy alhasam még lüktet és lopva Zayn felé nézek. Mosolyogva figyel engem mire rám is átragad ez. Újra hozzá bújok és nyakát kezdem puszilgatni.
-Na mi az?- kérdezi felém fordulva.
-Azon kívül hogy egy moziban elélveztem semmi- adom egyhangú válaszom mire szeme újra sötétebb árnyalatokat vesz fel.
-Még mindig tartom magam ahhoz hogy finom vagy- kacsint rám mire elnevetem magam.
-Hülye- jelentem ki még mindig kuncogva.
-De valld be hogy élvezed ezt a hülyét- harap fülembe mire kiráz a hideg.
-Soha nem is tagadtam hogy nem, az ülésem a kész példa- húzom most én perverz mosolyra a számat mire nagyot nyel.
-Imádom mikor ilyen vagy mégis utálom- rázza meg a fejét.
-Tudom elvégre a kocsis kalandot is ellenezted. Biztos rossz volt- mélázok el.
-Csak nem a haverjaim előtt akartam elmenni édesem- mosolyog rám majd ajkaimra pillant. Értem a célzást és közelebb hajolok hozzá. Rögtön lecsap és akaratosan tör át nyelvével. Szája passzol számhoz, nyelve tökéletesen táncol enyémmel mégis szakítanom kell vele. A gondolatra gyomrom görcsbe rándul. Ám nem a jó érzéses görcsöléstől. Elhúzódva kétségbe esetten pillant le rám.
-Mi a baj?- kérdezi aggódva mire megszólalni se tudok csak a fejemet rázom miszerint semmi- Jade!- szól rám erőteljesebben mire felállok és gyors léptekkel sétálok egészen a női mosdóig. Szinte berúgom az ajtót és a csaphoz sietve mosom meg az arcom.
-Már most kínzod magad- csóválja a fejét Ben a hátam mögött. A tükörből küldök felé szúrós pillantást.
-Ha ebben a helyzetben lennél te is ezt tennéd!- vágom hozzá.
-De nem vagyok! És fogalmam sincs mit tennék. Egyáltalán hogy akarsz vele szakítani? Elfogja hinni hogy nem szereted?!- röhögi el magát miközben felül a pultra.
-El- hajtóm le a fejemet és ki is gördül egy könnycsepp.
-Te is tudod hogy nem hercegnő- válaszol halkan.
-Teszek érte hogy elhiggye majd- emelem rá most már kemény tekintetem.
-Elárulnád hogy hogyan?! Talán ha megfogja a kezed vagy megcsókol és sírva elrohansz akkor majd elhiszi?!- von kérdőre mire megrázom a fejem.
-Csak el fogja hinni és kész. Szép lassan megváltozok és keresek egy pasit aki elvállalja hogy elrabolják- adom a válaszomat.
-Istenem Jade!- sóhajt fel- Ha hallanád magadat akkor esküszöm hogy saját magadat megvernéd- röhögi el magát mire fintorra húzom a számat és a telefonomat előhúzva hívom fel Eric-et.
-Hello Eric- szólók a telefonba mire Ben eltátog nekem egy "megbánod"-okat.
-Ohh Jade! Mizu?- kérdez vissza fellelkesülve.
-Itt az ideje hogy törlessz, elég veszélyes lesz- nyelek nagyot mire szinte hallom ahogy elkomorodik.
-Mond- ejti ki a szót eltökélten.
-Szakítok Zaynnal hogy megvédjem, benne vagyok az 50-ben. Hat nap múlva indulnak Párizsba. Öt nap múlva vagy előbb szakítok. Onnantól kezdve a pasim leszel elhitetettjük velük hogy nagyon szerelmesek vagyunk, téged rabolnának el. Innentől kezdve pedig tudod mi történne. Tudom hogy ezzel szinte azt kérem ölesd meg magad. És azt is megértem ha nem mész bele. De ha igen akkor ez lenne a terv és nem mondom biztosra hogy megtalálnálak három nap alatt. Ez minden és így fer hogy ezeket elmondtam, nem én vagyok a legjobb ezt te is tudod. Most leteszem. Hívj ha átgondoltad. Szia- köszönök el és már ki is nyomom.
-Gyere ide- nyújtja karjait Ben és én zokogva borulok ölelésébe. Próbál csitítgatni de nem túlságosan megy. Én nem akarom ezt de egyedül ezt látom jó megoldásnak. Így ő nem kerülhet bajba!
-Sa..sajnálom- szipogóm miközben eltolom magamtól és újra a csap felé görnyedek.
-Már most utálom azt ahogy végig nézem hogy teszed tönkre magad Jadey....Vissza megyek megnyugtatóm a többieket. Ha kérdik akkor rosszul voltál- mondja majd kilép az ajtón. Arcomat hidegvízbe mártva hűtöm le. Számomra ez az egyetlen biztonságosan kivitelezhető terv. Sminkemet újra igazítva, légzésemet rendezve tipegek vissza a filmre. Beülvén Zayn mellén aggódva kapja rám a tekintetét.
-Jól vagy?- nyúl rögtön kezem után amit meg se mozdítok amint össze próbálná kulcsolni őket. Furán néz rám mire rögtön rávágom válaszomat.
-Aha- mondom talán kicsit flegmán és talán a szívem szakadása az a fájdalom amit érzek és Ben fej rázása de muszáj ezt csinálnom. El kell hitetnem vele!
-Jade- néz rám aggódóan- Mi a baj? Engem ne akarj átverni- kutat tekintetével ám nem bírom tartani a szem kontaktust. Hogy is tudnám? Éppen azt tervezem hogy szakítok azzal aki fontos számomra.
-Csak szarul voltam ennyi! Nem kell felfújni a dolgot- tettetem a kiakadt hisztis picsát miközben hátra vágva magam a székben a filmet kezdem bámulni.
-Bocs- vágja vissza flegmán mire érzem ahogy egy könnycsepp ismét legördül. Utálok sírni mégis amióta ismerem őket csak sírok. Gyorsan törlöm le az apró bizonyítékot ezáltal a kezemet is elhúzva Zayntól. Ilyen hangulatba nézem végig a filmet. "Nézem". Bámulom inkább és közben magamba roskadok. Arra figyelek csak fel hogy Ben jön oda hozzám és nyújtja a kezét mikor már az egész terem kiürült. Látom rajta nem tetszését de egyszerűen nem tudok mi mást tenni. Nem keverhetem bajba! Szótlanul sétálunk ki a buszig és ülök le egy üres helyre ahol nem ül senki más. Fejem a hideg üvegnek támasztom és használatba veszem fülesemet. Telefonomon elindítok egy zenét ami egyszerre sirat és mosolyogtat meg. Az ablaknak támasztott homlokkal, potyogó könnyekkel, üvöltő zenével kémlel a kinti hideg és sötét tájat. Zsebemben elkezd rezegni a telefon mire oda kapok ám megakad a kezem. A telefonom már a kezemben van akkor ez csakis a nyomkövető lehet. Gyorsan kapom elő és nézem meg. Előttem 200méterre van két bérgyilkos. A fülest kitépve a fülemből állok fel és futok hátra.
-Fegyvert most!- mordulok rá Benre mire kezembe nyom egy kést és egy kis pisztolyt.
-Ennyim van de ne merj leszállni a buszról! Ők nem tudnak rólunk valószínűleg!- morogja vissza.
-Te is ismersz- mosolygok rá majd ölébe dobom telefonomat és már szoknyám zsebében lévő késsel és pisztollyal futok vissza előre.
-Ki tudná nyitni az ajtót és lassítani? Kiugornék- mosolygok barátságosan a sofőrre mire érdekes végig mér.
-Rendben- mondja kicsit habozva majd lassít és az ajtó kitárul gyorsan lépkedem lefele majd ugrok az útra. Látom ahogy Ben feláll Zaynnal együtt de a busz már gyorsít is és elhalad. A levegőt kifújva nézek körbe. A kis készüléket kezembe kapva keresem a pontokat. Tőlem jobbra 10méter. Elfordítom a fejemet majd meglátok egy kis éjjel-nappali boltot. Gondolkodás nélkül futok át az úton. Óvatosan nyitok be a kis üzletbe mikor meglátom a kissé izzadt eladót.
-Jó estét- mosolygok rá a tőlem telhető legboldogabban majd a pulthoz sétálok.
-Jó estét- mondja vissza remegő hangon.
-Egy doboz Marlborot kérnék- villantom rá 1000 wattos mosolyomat miközben a háta mögött lévő fényes polcot nézem. Látom amint valaki halk léptekkel próbál megközelíteni. Lazán nyúlok zsebembe ám pénz helyett a kést fogom marokra. Másik zsebembe nyúlván elő húzom a kis nyom követőt hogy megbizonyosodjak a mögöttem álló személy olyan valaki akit meg kell ölnöm. A kis ketyere szerint is ő az. Sóhajtva dugom vissza a zsebembe, rá mosolygok még egy utolsót a pultosra majd gyorsan megfordulva hajítom el a nálam lévő kést. Pontosan a nyakába áll és hörögve esik össze. Hallom ahogy mögöttem meghökken a férfi.  Lassan sétálok az élettelen ellenfelemhez és húzom ki nyakából a kést. Undorodva rázom meg mire a vér kicsit lejön róla. Megint csak előveszem a nyom követőt és megnézem hol a másik pont amit biztosra veszek hogy láttam és nem képzelődtem. Egy méterre van tőlem a gyűrű gyorsan válik égetővé, szinte már meglepődőm hisz oly régen csinált már bármit is. Agyam a másodperc tört része alatt fogja fel az információt és nézek gyorsan körül. Azonnal hasra vágom magam és ezután szinte rögtön golyó zápor tépi ketté a csokis magas polcot kettőnk között. Gyorsan kezdek előre fele kúszni, megfogom a kést és kinézek a kettőnket eddig elválasztó polc mögül. Utálom azokat akik hátból támadnak mégis ez a verseny lényege. Ölsz vagy megölnek! Gyorsan pördülök ki és dobom el a kést. Hasába áll mire össze görnyed. Kihasználom a lehetőséget és gyorsan felpattanva a földről hozzá futok. Tarkójára ütök mire össze rogy. A kést szél sebesen tépem ki belőle majd hajánál fogva a kamera felé fordítom.
-Azt hittem világos voltam főnök úr- mosolygok a bolt kamerájába majd elvágom az előttem lévő férfi nyakát. Élettelenül csuklik össze lábaim előtt és terjeszti el vér tócsáját. A kést elengedem ami fémesen koppan a bolt padlózatán majd könnyed léptekkel a pultoshoz sétálok. Oda adom neki a cigiért járó pénzt majd kezem közé veszem.
-Köszönöm, viszlát- mosolygok továbbra is rá majd kisétálok a kis boltból. 48, már csak ennyien maradtunk. A hűvös szél megcsap és csak most veszem észre mennyire hideg is van itt kint. Mikor leugrottam a buszról nem figyeltem. Szinte ledermedek a járda közepén és homlokomra csapok.
-Neeeee!- nyöszörgöm magamnak mikor végig ütögetem zsebeimet. Se telefon se kocsi kulcs. Bár kocsim nincs is itt. De a lényegesebb hogy a telefonom Ben ölében maradt. Ekkora szerencsétlenség is csak én lehetek. Nincs kedvem ellopni egy kocsit se hogy aztán majd el kelljen tüntetnem! Gyalog indulok tovább hátha találok majd valahol egy taxit. Céltalanul indulok meg előre London szürke utcáin. El kell hitetnem Zaynal hogy nem szeretem. Csak így menthetem meg ettől. Volt esze és ott hagyta a maffiát, én meg újra belerángassam? Jobban?! Nem! Nem ezt nem tehetem meg vele. Rossz vagyok neki, minden szempontból. Pezzel boldog lehetne. Ő szép lány és nem keveri bajba őt, a rajongok szeretik, biztos a családja is oda volt érte mikor bemutatta nekik. Szét barmoltam az életét alig pár hét alatt. Az életét amit jelenleg veszélyeztetek. Nem érdemli meg és ezt majd ő is felfogja fogni hogy jobb lesz. Eltökélten lépkedem előre mikor megpillantok egy sárga autót. Rögtön behuppanok hátra és eldarálom otthonom címét. Gyomrom görcsölése arányosan nő a csökkenő távval ami elválaszt Tőle. Remegő kezekkel nyújtom át a taxisnak a pénzt majd egy köszönömöt rebegve meg-meg bicsakló lábakkal indulok el az ajtó felé. Nem akarok bemenni és beszélgetni. Elkanyarodva a kertbe megyek és a hátsó ajtón surranok be. Egy villany sem ég, gondolom alszanak. A nappaliba csoszogva emelek fel egy öngyújtót az asztalról és mennék vissza fele ám a kés a torkomnál megállít. Reflexszerűen csavarom ki és rúgom hasba támadómat. Nem várakozik rögtön jón és üt. Ismerem ezt a mozdulat sort. Úristen!
-BEN!- ordítok rá mire elenged és a földre esik ahogy én is.
-Úristen baszd meg Jade ne osonj a házba!- kiállt vissza rám. Nyakamhoz kapva megérzem a ragacsos vért.
-Bassza meg!- szitkozódom tovább mire a villany felkapcsolódik és Zayn a többi sráccal néz minket.
-Majdnem elvágtam a torkod!- üvölt tovább Ben.
-Mi az hogy majdnem?! Belém vágtál!- ordítok vissza.
-Azt mutatja ez a kis szar hogy jön valaki osonva! Hát szerinted az az első gondolatom hogy te vagy az?!- ordítozik tovább.
-Szerinted ki a faszom jönne vissza?! Édes istenem Ben- mondom most már halkan majd a felvett öngyújtóval felállva kimegyek a kertbe. A hinta felé sietve huppanok bele és veszek elő egy szál cigit. Mohon tolom ajkaim közé és gyújtom meg a gyilkos kis szálat. Mélyet szippantok és hátra hajtom a fejem. Meglököm magam a hintán majd kifújom a füstöt.
-Hagyj békén- mondom csukott szemmel mikor meghallom a lépteket. Nem érdekel ki az. Nincs hozzá kedvem az biztos. Fáj a fejem, szédülök fáradt vagyok és megviselt.
-Hát jó- hallom meg halkan felcsendülni Zayn hangját mire oda kapom a fejem. Szeme fájdalomtól csillogva kémlel. Orra alatt motyog valamit majd elfordul és besétál. Csak simán bemegy a házba. A hátát látni ahogy elsétál, fáj. Pedig én kérem tőle. Ugyan így fogok én is kisétálni az Ő életéből. Érzem amint a hűs csepp arcomon végig folyik majd lepottyan a poros földre. Meddig bírom majd fent tartani a látszatot? Miért ilyen nehéz eltaszítani magamtól?! Újabb szippantás de most semmit sem enyhít. Nem kapom azt a felszabadult érzést mint várnám. Nem nyugtat meg. Idegesen dobom a földre és taposok rá. Széthullok. Összetörök. Az élet olyasmi ami nem nekem való....Egyáltalán nem vagyok erős nő aki mindennel megbirkózik! Lassan de biztos léptekkel indulok meg a házhoz és térek be rajta. Hallom amint Zayn és Lou halkan motyogva beszélgetnek. Nem tervezem őket megzavarni. Halkan osonok a lépcső felé mikor meghallok egy ismerős dallamot. Ez a csengő hangom! Hol a telefonom?! Bármennyire is szeretném máshonnan hallani ez bizony a konyhából jön. Nagyot sóhajtva lépek be rajta.
-Eric?!- emeli rám kérdőn a tekintetét Lou mire szívem egy ütemet kihagy és kitépem kezéből a telefont.
-Szia- szólók bele gyorsan.
-Jade, gondolkoztam- mondja halkan mire megdermedek és a srácoknak háttal állva kapkodva a levegőt várom hogy folytassa de csak nem teszi.
-Könyörgöm ne csináld ezt!- morgok rá a telefonba mire elneveti magát.
-Megtehetem ha már elvállalom hogy csajommá fogadlak!- röhög továbbra is mire egy megkönnyebbült sóhaj szakad fel belőlem és észbe kapván kisietek vissza a kertbe.
-Annyira köszönöm- mondom a sírás határán- Ezt soha ne fogom tudni meghálálni- mondom most már könnyeimet törölgetve. Zayn életben marad!
-Én tartozom neked. Ezzel törlesztek Jade, de most jóét. Élvezd ki vele az utolsó napokat- mondja halkan majd kinyom. Mosolyogva lépek be a házba ám Louisba botlok a szó szórós értelmében.
-Mi a jó fenét csinálsz?- sziszeg rám.
-Mit csinálnék?!- válaszolok flegma stílusomban. El kell vágnom magamtól őket. Ez az ő érdekük. Gyorsan lépek balra és lépek el tőle.
-Eltaszítod Zayn-t. És ahogy észlelem mindenki mást is- mondja halkan mire megdermedve állok ott.
-Rosszul látod- vetem oda nem törődöm stílusban ám a könnyeim megint megerednek.
-Én örülnék neki a legjobban Jade ha ez így lenne- keze vállamat érinti és ez az a pillanat mikor sietősen futok fel a szobámba, ajtómat kulcsra zárom. Ezek után vonszolom csak el magam a fürdőbe és zuhanyzom le. Próbálom magamról lemosni a fájdalmat de nem megy. A szívem össze-össze szorul, torkomban a gombóc folyamatosan szorongat. Kilépve író asztalomhoz sétálok. Lerogyok a kis forgós székre és kezeim közé kapom a srácok képeit. Imádtam azt a dedikálást és a fotózást is. Irtó helyes srácok és kedvesek is. Sok lány életét megváltoztatták de nem hittem soha sem hogy az enyémet is megfogják ennyire. Lapot húzok magam elé majd egy ceruzát és rajzolni kezdek. Mindig is szerettem rajzolni, és szeretek is. Ilyenkor csak a rajzra kell gondolni, egy érzésre. Elmenekülhetek egy kicsit magam elől is. Az előttem lévő dolgokat homályosan, mintha csak egy függöny mögül figyelném úgy látom. Magamban már tervezgetem hogy hogyan is tegyem meg a szakítást. Már csak négy nap és elmennek. Eddig kell kibírnom utána össze törhetek és nem kell megjátszanom magam. Vagyis csak annyit hogy szerelmes vagyok Eric-be. Az még plusz egy hét. Kiszabadítom és utána minden rendbe lesz. Már ha én rendbe tudom magam szedni Zayn után. Talán vissza mehetnék a maffiába. Gondolataim egymást váltják le és nem hagynak nyugodni. Azt veszem észre hogy kezem már nem mozog és csak a lapra meredek.
Hát persze. Mindig azt rajzolom amin az eszem jár. Emlékszem erre az "emlék képre" A tetőn volt és cigizgettünk. Hirtelen ötlettől vezérelve a maradék üres részre kezdek írni pár sort.
"Szerelmes vagyok a hangodba, a szemedbe, a szádba, az orrodba, a hajadba, az illatodba és mindenedbe külön-külön" Mosolyogva firkantom a hátuljára nevemet, a dátumot mikor készült és tűzőm ki a falamra. Kirakom a srácok többi képét is. Úgyis megígértem nekik még régebben. Sóhajtva dőlök ablakomnak és kezdem nézni a kinti világot. Hamar megunom és végül úgy döntök kell egy cigi. Ablakomat kitárom én pedig kiülök. A szálat ajkaim közé szorítva gyújtom meg. Nagy slukkot szívok és hagyom had lazuljak el. Végig szívom a szálat majd egyszerűen csak ki csúszik ujjaim közül és ágyamig botorkálva hagyom had ragadjon magával a semmi, úgy hogy ő nincs mellettem. Hogy nem ölel át és szuszog nyakamba...

***

Lustán pislogok körbe de azonnal kipattannak szemeim mikor meglátok egy kis akta táskát íróasztalomon. Szinte kipattanva az ágyból futok oda a fekete táskához.
"Tartom magam az ígéretekhez, három nap múlva megyek mikor szakítasz. Kitartás hercegnőm, Ben." Mosolyogva rakom arrébb a kis cetlit és nyitom ki a táskát. Szemeim szinte felcsillannak amint meglátom a kis MP5-öst mellette hangtompítóval. Két Desert Eagle pisztolyt, mindig is tudta Ben miket szeretek, ezekhez is hangtompító társul. Van még benne két tőr is. Mindezekhez tárak is társulnak én pedig elégedetten és mosolyogva figyelem új fegyvereimet.
-Jó reggelt szépség- puszil nyakamba Zayn és én egy pillanat műve alatt fordulok meg miközben a sárga cetlit fiókomba rejtem.
-Hello- mondom teljesen semleges hangon és már vissza is fordulok fegyvereim felé.
-Mit csináltam?!- lép hátrább.
-Semmit- nézek rá hátra értetlenül.
-Akkor meg?! Miért vagy ilyen velem?- kérdezi kétségbe esetten széttárt karokkal. Erre nem készültem fel hogy választ is kell adnom.
-Én..Én nem. Semmilyen nem vagyok- Támaszkodom neki íróasztalomnak és szememet lesütöm.
-Te is jól tudod hogy de- mondja halkan majd közelebb lép. Kezét derekamra vezeti majd magához húz. Gyorsan kap ajkaim után, falaim leomlanak és öntudatlanul válaszolok émelyítő csókjára. Amint fel fogja hogy nincs ellenemre még mohóbban kap utánam és szorosabban húz magához. Tudom hogy nem szabadna de nem tudok mit tenni. Magával ragad. Keze pólóm alá vándorol míg enyém már kockáit fedezi fel. Pólóját egy rántással tépem le róla mire szemei vadul lobbannak fel. Rutinos mozdulattal szabadít meg felsőmtől mire újra ajkai után kapok mohón akár csak ő.
-Hiányzott ez- suttogja a számba miközben hajába túrok. Combjaimnál felemelve ültet az íróasztalra, hallom amint a tárgyak koppannak a földön de ez érdekel a legkevésbé. Nyakam csókolgatására tér át míg én farmerjától szabadítom meg. Amennyire csak tudom letolom gatyáját majd utána leveszi és a szoba másik felében halkan puffan.
-Ne haragudj- suttogom nyaka hajlatába.
-Miért?- kérdezi nehézkesen de már gatyámat húzza le rólam. Csípőmet megemelve segítek hogy le tudja húzni. Vadul tapadok nyakára és kezdem el szívni.
-Úristen- mordul fel és ujjait megérzem melltartóm kapcsánál. Rá pár másodpercre már a többi ruhával a földön gyülekezik- Gyönyörű vagy- pihegi melleimre- Kapaszkodj- mondja és már fel is emel. Erősen huppanok az ágyon de rögtön rajtam terem és tovább csókolgat.
-Ezt váltod ki már csak azzal is ha elsétálsz előttem vagy táncolsz- nyomja nekem ágyékát. Érzem hogy már rég szűkös neki az anyag mire fordítok helyzetünkön és ráülök. Vadul csókolom meg míg ő fenekembe markol, ágyékomat övéjéhez nyomom ezzel kicsikarva mindkettőnkből egy-egy nyögést. Nyakára térek át és úgy haladok egyre lejjebb. Minden tetkójának külön figyelmet szentelek. "V" vonalába harapok és magamban nyugtázom hogy ez bizony látszódni fog egy darabig. Fogaimmal húzom le róla az utolsó ruhadarabját is. Merevedése már hasát csapdossa. Vággyal teli szemmel néz le rám mire verni kezdem neki kézzel. Kéjesen nyögve veti hátra a fejét. Az egyik pillanatban mikor szerintem nem számít rá teljes hosszát bekapom és úgy kezdem gyorsan szopni. Nem törődöm a kissé kellemetlen érzéssel ugyanis mindent megér látnom ahogy miattam készül ki.
-Jézusom Jade!- kezd szitkozódni ami engem csak jobban bíztat. Még őrületesebb tempót kezdek diktálni és mikor már látom hogy majdnem elmenne abba hagyom és felnézek rá. Szinte rögtön felhúz és maga alá gyűr. Bugyim úgy tépi ketté mintha papírból lenne, szájával egyik mellemre tapad míg másikat kezével kezdi gyúrni. A nyögések egyre jobban törnek fel belőlem. Egy idő után hasamat végig puszilva egészen belső combomra tér át. Egyszer csak megérzem magamban a nyelvét és apró sikítás tör fel belőlem. Csípőmet felé mozdítva követelek többet mire megérzem magamban két ujját, alhasamban lévő érzés rohamosan közeledik felém mikor abba hagyja. Hirtelen felindulásból döntöm hanyatt.
-Legalább most ne játszanál- lehelem ajkaira miközben magamba csúsztatom, egymás szájába nyögünk.
-Te játszhatsz?- kérdezi féloldalas mosolyával az arcán mire csípőmmel leírok egy nyolcast.
-Akár csak te- mondom majd csípőmet fel-le mozgatom. Vállába kapaszkodva gyorsítok és szinte már az ágy is velünk mozog. A nyögéseink egybe olvadnak és megállíthatatlanul törnek fel. Minden érzésemet ő tölti ki. Az ahogy bennem van és én rászorítok. Felemelő érzés tudni hogy olyan közel van hozzám amennyire csak lehet.
-Olyan szűk vagy- szűri ki fogai között. Mivel ő kínzott szeretném neki vissza adni. Tudom hogy én kezdtem de akkor is. Ez az ördögi kör a kapcsolatunkban. Szép lassan leállok a lovagolással, mellkasa karmolgatásával, neve nyögésével- Könyörgöm mond hogy nem- lihegi a szavakat.
-Ugyan mit nem?- kérdezem hozzá közel hajolva.
-Csak most ne játssz- kacsint rám majd maga alá fordít. Lassan kezd bennem mozogni szinte már fájdalmasan lassan mégis minden lökésénél érintve G-pontomat amivel mélyről jövő nyögésekkel válaszolok.
-Za..Zayn- nyögöm nevét mig vállába kapaszkodom.
-Igen?- mosolyog le rám.
-Könyörgöm gyorsabban- préselem ki a szavakat fogaim között és mintha csak erre várt volna őrületes tempóban kezd lökni. Lábaimat dereka köré fonom ezzel lökései még mélyebbre érnek. Szinte úgy nyögdécselek mint egy rossz kurva. Az ágy az ő ütemére mozog.
-Elég vadul duglak?!- kérdezi kipréselve a szavakat és még modora is jobban feltüzel.
-Vadabbul szeretem- nyögöm ki.
-Bazdmeg Jade!- nyökögi ki és ha ez lehetséges még gyorsabban kezd lökni. Ismét megtalálja minden mozdulatánál G-pontomat, csípőm lökései elé mennek.
-Mindjárt- nyögöm szájába mire megcsókol és abban a pillanatban robban bennem az orgazmus. Csókja is alig tompítja nevének sikítását. Szinte rögtön utána megérzem magamban meleg örömének nedvét ami új szintekre emeli a bennem felépült orgazmust. Párat még lök majd mellém dől és magához húz.
-Kikészítesz- morogja nyakamba.
-Hidd el hogy te engem sokkal jobban- mondom pihegve miközben légzésemet próbálom rendezni.
-Jade- nyögi ki nevemet mire felé fordulok és egy teljesen falfehér Zaynnal találom szembe magamat.
-Hmm?- kérdezem értetlenül.
-Mond hogy szedsz gyógyszert- nyel egy nagyot mire magamban szinte hangos felkacagok ám arcomra ijedelmet viszek.
-Zayn- nyelek én is nagyot és szinte látom ahogy már pattanna fel és vinne egy eseményutáni tablettáért- Képzeld szedek- nevetem el magam mire arcát a párnába fúrja.
-Utállak- dörmögi nekem a párna és már épp válaszolnék mikor az ajtóm is megszólal.
-Ha végeztetek akkor utána hangtompítót a falakra aztán gyertek enni- kiabál az ajtóm Lou hangján.
-Uhmm- reagálok a közlendőre teljesen vörösen miközben felöltözöm.
-Gyere- nyújtja felém Zayn a kezét már ő is ruháiban mire megrázom a fejem.
-Köszi de nem vagyok éhes- mondom szem lesütve miközben íróasztalomat rendezem vissza.
-Jade, mikor ettél te utoljára?- kérdezi elgondolva mire talán kicsit túl hamar vágom rá a válaszomat.
-Tegnap haza felett beugrottam egy gyorskajáldába- hadarom el a válaszomat.
-Hát ahogy gondolod- mondja fancsalian majd kimegy a szobámból. Nem szabadott volna ennek megtörténnie. Nem szabadott volna lefeküdnöm vele. Mi tagadás élveztem és szeretem őt. Akár már most újra kezdeném de szakítanom kell! Nem tehetem ezt vele! El kell hitetnem hogy nem szeretem már. Drasztikusabb módszert kell kitalálnom minél gyorsabban. Épp hogy végzek minden kis apróság vissza tételével mikor ajtóm szinte kirobban helyéről és egy teljesen csapzott és vörösödő egyén törtet be.
-Jade nem megy!- jön be ordítozva Dave.
-Mi nem megy?- nézek rá értetlenül mire a lábaim elé vág egy kis kütyüt.
-Ez a kurva nyomkövető- ordítozik tovább mire az ajtóhoz megyek és becsukom azt.
-Már nem kell, nem Zaynt rabolják majd el- mondom miközben lehuppanok a széttúrt ágyra.
-Ezt nem értem, attól hogy Párizsba leszünk még elfogják- rázza meg a fejét.
-Dave ha elmondom ígérd meg hogy bármi lesz hallgatsz róla és nem mondod el Zayn-nak!- nézek komolyan a szemébe. Talán ez az utolsó alkalmam megmenteni és elhitetni vele a hazugságot.
-Oké- néz rám értetlenül és ő is leül a forgós székembe. Mély levegőt veszek majd felpillantok rá. Már megint könnyfátylon át látom az arcát.
-Eric-el össze jöttem. Megcsalom Zayn-t. Már két napja. Én Ericet szeretem ezért őt fogják elrabolni nem Zaynt valószínűleg- mondom teljesen komolyan és érzem ahogy a sírás mindjárt kitör belőlem.
-De ti az előbb. Ti...ti hangosak voltatok. Ez nem..Jade te nem ilyen vagy...ez...-akad ki teljesen és habog össze vissza miközben maga elé bámul. Könyörögve kérem az istent hogy ezt ne tudja Dave magában tartani és akkor Zayn életben fog maradni.
-Sajnálom de nem szeretem Zaynt- vonom meg a vállam egy bárgyú mosollyal.
-Hazudsz- rázza meg a fejét.
-Nem, sajnálom de nem- rázom meg a fejemet.
-De igen Jade! Tudod te hogy mit fog tenni ha összetöröd?!- ordít rám.
-Menj ki- utasítom az ajtó felé.
-Nem! Te teljesen megörültél?! Hogy gondoltad ezt?!- ordít továbbra is.
-Takarodj már ki innen Dave!- ordítok vissza rá mire Bejön a teljes one direction.
-Mi történt?- kérdezi értetlenkedve Liam.
-Kérdezzétek Jade-t!- kezd rám mutogatni mire nekem egyre nagyobb gombóc nő a torkomba még akkor is ha tudom hogy hazudtam neki és pontosan ezt akartam. Műkszik a talán egy perc alatt megalkotott terv!
-Én...én- kezdek habogni mire Zayn közelebb lép hozzám mire én egyet hátrább.
-Dave?- kérdezi most Harry.
-Erről Jade-nek kell beszámolnia, nem nekem. Ne haragudj- süti le a szemeit pedig ha tudná hogy most menti meg Zayn életét akkor nem így reagálna. Sokkal tartozom Davenek is.
-Jade- néz értetlenül rám Zayn.
-Sajnálom- hajtom le a fejem.
-Mit?- nyel nagyot Zayn, talán ha előbb szakítunk akkor jobban elhiszik majd. Meg kell tennem. Nem veszíthetem el! "Épp azt teszed" emlékeztet a kis hang a fejemben amit ha tehetnék már megöltem volna.
-Kicsivel több mint két napja.... együtt vagyok Eric-el- ejtem ki érthetően a szavakat és próbálom vissza tartani a sírást. Csak most ne sírjam el magam. Csak még tíz percig bírjam ki!- Szakítani szeretnék Zayn- jelentem ki és szinte hallom ahogy a szívem apró darabkákra törik Zaynéval együtt. Hallom a hökkenetet és a megvetést. Mégis tudom hogy ennek kell történnie. Muszáj!
-Jade- nyögi ki nevemet Zayn és újra felém lép míg én újra hátra- Mond hogy ez csak egy szar poén- kutat kétségbe esetten szemével.
-Én....Én tényleg nagyon sajnálom...én csak..- kezdek habogni és a lábaimat figyelni.
-Az előbb még ott dugunk most meg szakítasz és elmondod hogy megcsaltál?! Ugyanolyan vagy mint Pezz! Takarodj a házamból! Ki vagy rúgva!- mondja el halkan a szavait majd minden szó nélkül kisétál a szobámból. Össze törve nézem az üres ajtó keretemet. Az a szempár amivel rám nézett örökre elmémbe égett. Az a csalódottság és hitetlenség. A megvetés amivel rám nézett, soha nem akartam ezt átélni.
-Menjetek ki- nyögöm ki a srácoknak.
-Jade ezt nem hiszem el ez....nem te ezt nem tennéd meg- néz rám Lou nagy kék szemeivel.
-Sajnálom de Eric-et szeretem- ejtem ki a szavakat amik nekem ugyan akkora fájdalmat okoznak mint Zayn-nak. Hitetlenkedve lökődik ki Louist is a szobámból és az ajtó még be sem csukódik de már össze kuporodva zokogok a parkettán. Keservesen és megállíthatatlanul sírok. Nem lehet ennyire nehéz! Én nem ezt akartam!
-De...-motyogom saját magamnak. Pontosan azt akartam hogy Zayn megutáljon. Hallom amint beleüt a falába ami a közös falunk. Csak ez választ el minket és mégis egy óriási szakadéknak érzem. Hangosan tör fel belőlem a zokogás, szinte levegőt sem kapok és a káromkodás és az ütések a falba csak jobban sírásra késztetnek.
-Kurvára tudtam- morogja Lou miközben mellém térdel- Jade nyugodj meg!- kezdi simogatni hátamat de a sírás csak még hangosabban tör fel belőlem- Jade!- szólongat hangosabban de csak onnan veszem eme feltételezésem hogy tompán hallom éles hangját. Gyorsan tűnik el testem alól a rideg parketta, felemel és a fürdőbe cipel. Befektet a kádba de aligha van erőm erre mégis össze szedem magam.
-Hagyjál már békén!- zokogom neki mire megnyitja a hideg csapot, sikítok egy aprót a hideg víz miatt ám a zokogást így se tudom abba hagyni. Nem megy.
-Jade nyugodj meg!- ordít rám és rázza meg a vállam Lou de nem megy. Nem érti meg hogy nem. Kapkodom a levegőt de nem jön. Erősen pofon vág mire egy pillanatra megakadok még a hüppögésben is nagy szemekkel rá nézek mikor belép Ben.
-Idióta barom- közli majd kiránt a kádból- Lou beszélnünk kell- mondja a csodálkozó srácnak mire közbe vágok.
-Ne merd neki elmondani vagy nem költözök hozzád!- fenyegetem meg Ben-t mire rám néz majd Loura majd kimegy a szobámba.
-Mit ne merjen elmondani? Hogy igazából miért szakítottál Zayn-nal? Mert hogy szereted az kurva isten! Szerinted hülye vagyok?! Miért akadnál ki ennyire máskülönben?!- támad le rögtön.
-Oké, össze szedem Csak a ruháit- hangsúlyozza a csak szót számomra is érdekesen- Keressétek a megoldást mindig mindent elárul az valódi érzelmeiről valamilyen formában, ne haragudj hogy titokzatos vagyok de az én dolgom hogy életben maradjon. Ezek után a tietek hogy éljen is ne csak létezzen- mondja Ben mire értetlenül kapom rá megduzzadt tekintetemet. Ha én nem értem akkor vajon Louis most mit gondolhat.
-Azt mond el legalább hogy nem csalod meg Eric-el- néz a szemeimbe mire lehajtom fejemet.
-Hogy mit csinál?- röhögi el magát Ben mire hátba csapom. Ha elmondom neki az igazat tuti tovább mondja Zaynnak. Neki viszont utálni kell engem hogy semmiképp kapcsolatba se hozhassák velem.
-Tényleg össze jöttem vele Lou- mondom halkan miközben nyelvemet harapom és rögtön meg is érzem vérem fémes ízét.
-Össze pakolunk és itt se vagyunk, igényt tartotok még a táncolására?- kérdezi Ben miközben már az ágyamra fektet és egy sport táskát húz elő.
-Zayn kirúgta- mondja halkan Lou- Figyelj Jade bármi van hívj fel, Ben ha van vele valami tudni akarok róla. Tarts ki kislány tudom hogy miért csinálod ezt de hülye vagy. Mi itt vagyunk neked csak enged hogy segítsünk- simít végig arcomon mire a párnámat magamhoz húzom és fejemet belefúrom.
-Értem, rendben- adja tömör válaszát Ben majd hallom ahogy az ajtó csapódik- Egyet értek vele, hülye vagy. Komolyan azt mondtad Zaynnak hogy megcsaltad?!- fordul most már felém és suttogva ordítja le a fejem.
-Ben- nyögöm ki sírás határán ismét a nevét mire megfordulva szitkozódik majd leül mellém.
-Miért jó ez neked? Megtudod védeni enélkül is! Kemény vagy. Kiképeztelek és egyébként is itt vagyok. Nem kell ezt csinálnod Jade, tönkre baszod VÉGLEG a kapcsolatotokat!- ölel magához.
-Nem érted hogy nem akarok kockáztatni?!- fakadok ki sírva ám elnémít egy újabb ütés a falba majd valami törés hang. Azt hiszem egy pohár megint oda hála Zayn-nak.
-Hallod ugye?!- mutat a fal felé- Kivégezted. És magadat is. Menj és beszélj vele!- ránt fel majd kifelé kezd vonszolni.
-Nem Ben!- ordítok rá mikor már majdnem bekopog Zayn szobájába- Csak had menjek innen el könyörgöm- rogyok karjaiba sírva.
-Tönkre teszed magad a semmiért!- ordít ugyanúgy rám- Alig hazudtad neki de már most kész roncs vagy!- üvölt tovább.
-Pakoljunk- mondom reményvesztetten hátat fordítva neki bemenve a szobámba. Az összes ruhámat három sport táskába szórom alig 18 perc alatt szüntelenül halkan folyó könnyek között.
-Elakarsz valakitől búcsúzni?- néz rám Ben miközben két sport táskát szorongat.
-Egy cetlit írnék- mondom lehajtott fejjel miközben már a nappaliba vagyunk. Fogok egy lapot és egy ceruzát még sem írok semmit. Nem tudok mit. Nézem a lapot és látom ahogy egyre több könnycsepp lesz rajta és szárad meg a lapot hullámossá téve. Végül csak pár szót firkantok rá "Tényleg sajnálom. Szeretlek titeket, sok sikert. Elnézést a rengeteg kellemetlenségért amit okoztam. xoxo Jade" Firkantom le a pár sort és rakom le a dohányzó asztalra.
-Mehetünk- mondom miközben figyelem hogy mosódik el egy újabb könnycseppemtől a szeretlek szócska. Ironikusnak érzem ezt az egészet. Vállamra kapva indulunk ki a házból amit végre újra otthonnak tudtam hívni. Most már ide sem köt semmi. Kocsim kulcsait Ben-nek dobom majd a táskákat a hátsó ülésekre dobjuk. Anyós ülésemen foglalok helyet és homlokomat az üvegnek döntve nézem a házat. Látom a tetőn Zayn körvonalait. Izmos hátát, tökéletes haját, hosszú lábait, izmos karjában lógó cigit. Háttal nekem cigizik és kitudja....lehet tudja hogy éppen most sétálok ki az életéből. Sétálok?! Rohanok! Szeretem de ő ezt nem tudja. Össze törtem de így helyes. A bejárati ajtó hangosan csapódik ki és Ems kezd a kocsi felé futni az imént írt papírral a kezében.
-Padlógáz Ben- mondom halkan miközben a nevemet kiabáló lányt nézem. Ben nagyot sóhajt majd kérésemhez híven kifarol otthonom elől. Látom Zayn alakját amint hirtelen fordul meg nevem hallatán. Össze görnyedt testtartása semmi jót nem kecsegtet. Még ha nem is látom szemét szinte érzem ahogy tekintete perzsel. Addig bámulom ameddig csak tudom, próbálom képét elmémbe vésni. Kitudja láthatom-e még élőben. Kitudja mi lesz ezután. Szeretnék rá emlékezni. Minden mozdulata bennem ég, körvonala egyre kisebb és homályosabb az újra feltörő könnyek mögül végül már szemem nem látja csak a lelkem. Végül nehezen de az útra fordítom a fejem.
-Találkoznom kéne Eric-el- suttogom magam elé halkan.
-Egyenlőre próbáljuk ki azt hogy abba hagyod a sírást. Már vagy fél órája sírsz- ad hangot észrevételének.
-Bocs- adom tömör válaszomat.
-Melletted vagyok Jade.
-Örülök neki. Kezdjük el most megölni a maradék 48 tagot- vetem fel ötletemet.
-Köztük van egy iker. Plusz egy kisebb három fős csapat illetve még négy olyan pár mint mi. Persze nem olyan jók és menők de együtt dolgoznak- mondja Ben mire halványan elmosolyodom.
-Akkor menjünk rajtuk így végig sorba.
-Az ikrekkel kezdjünk?! Nem tartom jó ötletnek- rázza meg a fejét.
-Miért?- nézek rá értetlenül.
-Tudod hol lépteket volna fel a srácok?- kérdezi gyorsan rám pillantva majd újra az utat pásztázza.
-Igen- nyelek nagyot és epekedve várom miért is fontos ez.
-Amellett az aréna mellett laknak- jelenti ki halkan ám bennem szinte azonnal szöget üt és ordításként hasít elmébe az információ....

5 megjegyzés:

  1. Úristen, nagyon tetszett a rész*-* nagyon jól írsz.
    Esetleg benne lennél egy blog cserében?:)

    ha igen ide írj: http://anothercornylovestory.blogspot.hu/
    puszi. xx

    VálaszTörlés
  2. szia ez egyszeruen csodas volt mint mindig. Es nem tudom hangsulyozni mennyire imadom a blogot. a kedvencem puszi

    VálaszTörlés
  3. Úristen, írtó jó! Szegény Jade és Zayn! Remélem hamar hozod az új részt!
    Vagyis lécci ma hozd még!! ^.^

    VálaszTörlés
  4. Úgy tudtam. Argg. Nem akarom elhinni hogy tényleg megtette. Szegény Zayn.:c De..a szakítás előtti részlet..khmm khmm.:$ Imádtam, de gondolom ez nem újdonság.:D xx.

    VálaszTörlés
  5. Sziaaaa!
    Nagyon jó lett. :) Szegény Zayn..
    Alig várom a kövit, kiváncsi vagyok mi fog történni.
    Xx Amber

    VálaszTörlés