20.Rész

 Kukuuucs! Nagyon nagyon nagyon (...53536 nagyon után egy távoli galaxisban...) nagyon remélem hogy tetszeni fog ez a rész. Őszintén szólva szerintem a vége miatt ha nem most de a későbbiekben lincselést kapok. Mindenesetre vállalom, remélem tetszik :33 Élvezzétek a hétvégét, nemsokára megmentő téli szünet! És előre le szögezném hogy a következő részt jövő hétvégén hozom!

-Gyerünk már! Egy két há és!- kiáltom el magam és újra kezdjük most már ötödszörre a koreográfiát. Látom hogy mindenki fáradt már de ez az utolsó szám és elfelejtették a lépéseket. Ha most se megy rendesen akkor újra kezdjük. Én is fáradt vagyok! Főleg hogy nem ettem semmit a pincéres esetünk óta. Nem megy le a kaja, de még jobb is. Fogynom kell! A tükörből figyelem a kis csapatunkat amint újra táncolunk együtt. A tekintetem egy idő után már Zaynt vizslatja aki szintúgy engem kémlel. Akaratlanul is eszembe jut a kis kocsis kalandunk és gonosz mosolyra húzódik a szám. Azóta is azt hajtogatja hogy vár a tökéletes pillanatra hogy megtorolja ezt a tökéletes dolgot. És persze azóta le van nyűgözve tőlem pedig csak húztam az agyát. Talán egy kicsit túlzásba vittem de élveztem! Látom ahogy ő is elmosolyodik és kacsint egyet. A táncosok tapsolva fogadták a hírt hogy össze jöttünk. Gondolataimat kénytelen vagyok megszakítani ugyanis végeztünk az utolsó tánccal is. Végre hibátlanul!
-Remek volt emberek. Akkor most a maradék időt töltsétek ahogy akarjátok! Este koncert!- mondom hangosan a szavakat majd nagyot fújva elindulok a szobámba. Az ajtót kulcsa zárom és kiválasztok magamnak egy egyszerű fekete cica gatyát és egy hosszú kék trikót. Ezekkel bevonulok a fürdőmbe és lezuhanyozok. Felfrissülten lépek ki és aggatom magamra a ruhákat. Újult erőre kapva szegdelek le a lépcsőfokokon és vágódok le a kanapéra. A tévét bekapcsolva kezdem váltogatni a csatornákat. Lou rögtön csatlakozik és ölét a fejembe hajtva nézi ahogy váltogatom a csatornákat. Haját birizgálva mélyülünk el a tevékenységemben.
-A panda család új jövevényei az anyjuk társaságában fedezik fel a vad világot...- hallom meg a narrátort és tovább kapcsolok.
-A tésztát berakjuk röpke negyven percre a sütőbe 120 fokon és már kész is van az isteni sütemény az egész család számára...- lévén hogy nem érdekel megint tovább kapcsolok.
-Ohh Esmeralda mi történt veled?!
-Emilio az anyád! Én nem lehetek veled meg kell értened!
-Ne esmeralda! Neeee- kiálltja a macsó latin sztár mire elröhögőm magam Louval együtt és tovább nyomom megint csak.
-Hívja fel a 365-ös számot és kérdezze meg Christinát a jövőjével kapcsolatban! Telefonáljon most! A bolygók és a csillagok állása soha sem fog jobban kedvezni önnek...-ismét tovább kapcsolok.
-És a 23-as versenyző passzol egyenesen az ellenségnek és rávezeti és rá lő!!! ÉS GÓÓL!!!...- szem forgatva nyomom meg az előre gombot megint.
-Köszöntjük kedves nézőinket! Friss hírekkel jelentkezünk...- a kép hirtelen kezd el hangyásodni és ugrálni. Értetlenül nézzük Louissal az eseményt- Úgy tűnik hogy valami zavart kelt az adásban. Türelmüket kérjük amíg megoldódik a p...nem...am..f- pár betű és szó foszlány jön át a tévéből majd az egész vér pirossá változik.
-Srácok! Gyertek baszki mert kurvára horror film lesz!- ordítja el magát Lou a piros képernyőt bámulva már ülő pozícióba lévén hogy ezt az izgalmat ő már nem bírja fekve.
-Nem szeretem a horrort- kiállt vissza nekünk Dave.
-Nem úgy érti szerintem mint hiszitek!- kiáltom most el magam a piros képernyőt nézve. Rögtön megjelenik a hiányzó öt fiú. Értetlen arccal nézik a piros képernyőt.
-Ha ez a "kör" című horror kezdete akkor szerintem adjuk neki először Louist!- kezdi el hadarni Niall mire az említett felhorkan.
-Srácok ha ez az amire gondolok akkor rosszabb lesz mint a "kör"- nyel egy nagyot Dave.
-Mi van?!- kérdezi Harry de csak a képernyőre tapadva figyelek. Hirtelen vibrálni kezd a kép és megjelenik rajta egy szám: 60. Lassan kezd vissza vele számolni.
-Uram isten- nyelek nagyot és a karfát kezdem szorongatni. Érzem ahogy a légzésem szapora lesz. Bepánikoltam.
-Mi a baj?- kérdezi mellém ülve Zayn.
-Kezdődik...benne vagyok az ötvenben- intek fejemmel a tévé felé ahol már 56-nál járunk.
-Amint lejár betörnek Jadehez és beleraknak egy nyom követőt. Gyertek ki velem. Ezt nem tudjátok megakadályozni- jelenti ki ridegen Dave és én elkezdek reszketni. Félek. Rettegek. Nem akarom ezt.
-Nem hagyom itt hogy nyom követőt rejtsenek el rajta!- háborodik fel Zayn. már csak 38 másodperc.
-Könyörgöm menjetek ki!- mondom szigorúan és telefonom után nyúlva már tárcsázom is Ben-t.
-Jade- néz rám kérlelően Zayn mire csókot nyomok szájára.
-Nem lesz semmi baj- mosolygok rá és ez addig tart míg Dave ki nem löki őket a nappaliból.
-Hát te is benne vagy- sóhajt fel Ben a telefonban. 23 másodperc.
-Félek Ben- mondom remegő hangon miközben a tévét bámulom.
-Én is hercegnő. Ne haragudj hogy elindítottam ezt. Mérges voltam. A szüleid miatt is elnézést és a kínzás...a főnök utasításai miatt volt... a húgom- mondja tő szavakban és hirtelen minden sokkal világosabb lesz.
-Egymást soha!- jelentem ki mikor már 10-nél jár a visszaszámláló.
-Esélye se lesz a többieknek akkor ebben a versenyben- neveti el magát amitől nekem is mosolyra húzódik a szám- Rakd le és légy bátor! Beszélünk ígérem amint felkelünk oké?- hadarja el gyorsan.
-Oké!- mondom és kinyomom. Magam mellé dobva a telefont próbálok lazítani de nem megy. Hírből hallottam ilyenkor mi következik és félek. 3...2...1... Ebben a pillanatban vissza jön a híradós nő sűrű bocsánat kérések közepette és az ajtónk is berobban.
-8-as célpont megvan! Ismétlem 8-as megvan!- kezd el üvöltözni egy maszkos alak és én reszketve nézem amint körém gyűlnek. Hagyom hogy lefogjanak öten és egy hatodik csípőmre térdeljen.
-Kábítsátok már!- üvölt rá a többire a csípőmön lévő szikével a kezében. Egy anyagot nyomnak az arcomra és érzem ahogy tompulnak az érzékeim.
-Tartsd!- üvöltöznek tovább és érzem a hideg pengét oldalamnál. Legszívesebben üvöltenék a fájdalomtól mikor valamit belenyomnak a mély sebbe majd elkezdik össze varrni de a testem nem engedelmeskedik az agyamnak. Érzem hogy nem bírom tovább nyitva tartani szemeimet. Tudom hogy el fogok ájulni. Próbálok küzdeni ellene de nem megy. Elragad a bús sötétség egyedül, fájdalmak közepette...megint...

***
-Mikor kel fel?- hallok meg egy tompa hangot.
-Majd- jön a tömör válasz.
-Fél órája is ezt mondtad!- üvölt fel valaki aztán pedig csörömpölés.
-El van kábítva! Honnan kéne tudnom mikor fog felkelni?!- üvöltözik tovább valaki.
-Kuss- motyogom magam elé. Fáj a fejem és nincs kedvem az ő üvöltözésüket hallgatni!
-Jade!- hallok meg egy boldog és felszabadult mély rekedtes hangot.
-Hümm?- kérdezek vissza talán kicsit tömören.
-Próbáld kinyitni a szemed- jön a tanács. Ha megfogadom akkor még rosszabbul leszek de hát valamikor fel kell kelni nemde?! Lassan kezdek pislogni és a fénytől még inkább elkezd fájni a fejem. Ahogy látom a nappaliban vagyok még mindig. Hat aggódó arc kémlel miközben én szenvedek.
-Mi történt? Az arcomba is belenyestek?- nevetem el magam a fürkésző tekintetek alatt.
-IS?!- kérdez vissza Dave a leghamarabb.
-Hát én erősen úgy éreztem- mondom értetlen arccal majd kín keservesen ülő helyzetbe tornázom magam. Nagyot fújva húzom fel pólóm alját.
-Éreztél mindent?- kérdezi Dave a sebet vizsgálva. Alig négy centis heg. Na jó hegnek még nem nevezném de már majdnem be is forrt. Ezt viszont nem nagyon értem hogy lehetséges.
-Igen. A végén ájultam el. Hallottatok mindent?- kérdezek vissza miközben Zayn ölébe csusszanok aki rögtön átölel.
-Igen- motyogja államon megtámasztott állával.
-Sajnálom- mondom halkan miközben fekete pólóját gyűrögetem- Félek- mondom elhaló hangon a tényt. Rettegek inkább. Karjaival még jobban magához húz amire most nagy szükségem van. Egyedül Ben érti hogy ennek mekkora jelentősége van. Annak hogy ÉN félek... Soha nem féltem, csak féltettem. Másokat akiknek rajtam múlik az életük de soha nem féltem.
-Előfordul ne aggódj- duruzsolja a fülembe Zayn édeskés hangon.
-Életében még soha nem félt- jön az ajtóból egy másik mély hang. Rögtön felismerem és oda kapom a fejem.
-Úgy tűnik ezt is el kell kezdenem- nevetem el magam keserűen. A tudat hogy talán megölnek. Hogy nem láthatom többet azokat akiket szeretek. Hogy talán nekik bajuk lesz ha én nem is halok meg...
-Ne haragudj de el kell pár dolgot mondanom a mostani versenyről. Jobban fogsz félni. Egyébként ne nézzetek már így rám! Meg lett beszélve hogy egymást soha nem öljük meg- néz körbe a szobában és minden egyes fiú szemébe belenéz.
-Mi az hogy a mostani?!- akadok ki és rögtön felpattanok egy fintor kíséretében.
-Játék szabályok- mondja elhaló hangon- Ülj le inkább- mondja csendesen.
-Ne játssz a idegeimmel könyörgöm nyögd már ki- csattanok fel idegesen. Milyen játék szabályok?!
-Ha két hét alatt háromnál több túlélő lesz akkor...- nagy levegőt vesz amitől a szobában a feszültség szinte láthatóvá válik-...akkor felrobbannak ezek- mondja és saját hegére mutat majd az enyémre. Lesokkolva próbálom fel fogni a tényt hogy bármikor felrobbanthatnak...ez valami groteszk vicc?!
-Tehát két hét alatt kell lezajlania az egésznek- mondom magam elé és biztos vagyok benne hogy falfehér vagyok.
-Közlöm hogy erről csak te és én tudunk. Tehát a többiek akár húzhatják is az időt, de akkor mindenkinek vége. Akkor nem lesz utolsó három megtörés. Cselekednünk kell minél hamarabb. Várjunk egy hetet. Addig akikbe belebotlunk azokat megöljük vagy akik értünk jönnek. Egy hét után takarítunk- mondja Ben de még mindig nem akarom felfogni hogy van bennem egy kibaszott bomba!
-Jó ötlet. Benne vagyok. De te honnan tudod ezt?- kérdezem tekintetemmel fogva tartva őt.
-Tudod a főnök pénzes ember lévén hogy terület vezető. Ő is benne van a fogadásokban. Miután elmentél én is beszélgettem vele...-mondja egy fancsali vigyorral mire elnevetem magam.
-Komolyan megbízol benne?- int kezével Ben felé Dave.
-Igen. Hamis infoja volt arról miért öli meg a szüleimet. Arra is a főnök bérelte fel. És megzsarolták mikor megkínzott. De akkor sem ölt meg- jelentem ki- Hány óra van?
-Hat óra tíz- jelenti ki Liam monoton hangon.
-Nem hiszem hogy csak mert megzsarolták bíznod kéne benne. Jó pár hipós heged megmaradt- jelenti ki Zayn miközben Ben-t méregeti.
-Én viszont hiszem. Azok után is hogy megölte a szüleimet. Bérgyilkos, felfogadták...a főnököm fogadta fel. Ő akarta a szüleim halálát Zayn.
-Van húgod?- kérdezi Ben.
-Van...két húgom egy nővérem- mondja Zayn szemöldök ráncolva.
-Nekem egy húgom. Aki 15 éves és nevelő szülőkkel él. Ő az egyetlen rokonom. Ha nem teszem Jade-el azt amit akkor megölik- érzel mentes arca semmiről nem árulkodik de mégis tudom hogy nagyon megviseli ez. A húga a mindene. Nála őt fogják elrabolni ez biztos. És ezt Ben is tudja jól ezért is nem értettem hogy mehetett bele ebbe az egészbe!
-Hétkor indulnunk kell a koncertre- jelentem ki terelve ezzel a témát- Ben te hányas voltál?
-Négyes. Te?- kérdez vissza.
-Nyolcas- nevetem el magam és Zaynra nézek aki teljesen elvörösödik mégis féloldalas mosollyal mér végig.
-Remek. Nekem 4:1-hez az esélyem neked meg 8:1-hez... De miért 8? Te körülbelül velem egy szinten vagy- néz rám értetlenül.
-Össze vesztünk. Azt hiszik mi fogunk össze verekedni legelőször valószínűleg- mondom fancsali képpel.
-Látod mondtam hogy mindenki szerint én vagyok a jobb- boxol a vállamba mire elnevetem magam.
-Te is tudod hogy már rég leköröztelek- boxolok vissza a vállába.
-Fogadásokat kötnek rátok?- kérdezi értetlenül Niall.
-Ez az egész a pénzes emberek szórakoztatása. Leülnek és néznek minket ahogy megöljük egymást és fogadásokat kötnek. Per pillanat rám 4:1 esély hogy nyerek ezért sokan raknak rám. Jade mivel nő és 8:1 esélyes ezért rá is sokan raknak. London két hétig veszélyes és furcsa hely lesz. Erről fog szólni minden. De majd eltakarítják a hullákat amiket magunk után hagyunk és kimagyarázzák a robbantásokat és tűzharcokat. A tér figyelő kamerák most már minket figyelnek nem pedig azt amit valóban kellene. London erről szól majd. Jobb is hogy elmentek- magyaráz gyorsan Ben miközben én a kis telefon kinézetű tárgyat nézem a kezemben. Nem telefon hanem útbaigazítás. A többi versenyzőhöz. Látom Ben jelét és ha valaki a közelembe van akkor az övét is. De ez sajnos arra is igaz hogy mások látnak engem.

 

-Fegyvereket kell vennem. Nincs elég- mondom miközben zsebembe süllyesztem a kis tárgyat.

-Most?- kérdezi nagy szemekkel Ben.
-Nem mert nem érnék vissza és koncert. Eljössz? Mint néző- mosolygok rá.
-Jól fogok kinézni a tini lányok között- húzza fintorra a száját mire a többiek felröhögnek- De elmegyek. Ha csak nem várjátok hogy én is sikongassak. A fegyvereket elintézem neked holnap Hercegnő- mosolyog rám.
-Igen...Ezért imádlak- nevetem el magam és karjaiba menekülök.
-A fekete a barátod?- kérdezi tőlem mire újra elnevetem magam.
-Nincsenek apai kötelességeid nem kell vele elbeszélgetned- mondom mosolyogva.
-Azt hallottam bánt. Az alvilág pletykásabb mint egy falú- közli szemöldök ráncolva ahogy végig méri Zaynt.
-Eric...-morgom az orrom alatt- Nem Ben soha nem bántott- mosolygok apám helyett apámra.
-Rendben. De csak hogy tudd a formalitás miatt- mutat a mosolygós Zaynra- Ha megbántod megöllek. És ez nem üres fenyegetés- méri végig ő is mosolyogva mégis mindenki tudja hogy komolyan gondolja.
-Nem szándékozom megbántani- teszi kezét a szívére én pedig átpártolok az ő karjaiba. Gyors puszit nyom a számra majd eltávolodok tőle.
-De ti turnén vagytok nem?- kérdezi nagy szemekkel Ben.
-Egy hétig vagyok már csak a koreográfusuk- mondom lehajtott fejjel. Fáj a gondolat is hogy el kell tőle szakadnom. De ha minden igaz akkor csak egy hétig...vagy örökre.
-Hozzám költözöl. Nem engedlek egyedül haza- jelenti ki.
-Értetem uram- vágom haptákba magam mire elneveti magát.
-Kitaláltál már valami csalást hogy megtaláld életed szerelmét?- rebegteti meg pilláit és én újra röhögésben török ki.
-Olyasmit. Amint Dave megcsinálja. Rádiós alapú telefonos alapú nyomkővető alapú cucckombó- mondom teljesen komolyan.
-Sok minden alapú cucckombó?- kérdezi felvont szemöldökkel.
-Rádiós telefon. Percenként sms-t küld. Az utolsót lenyomozom és ott lesznek elvileg, mivel rádiós lesz nem fogja semmi bezavarni de kitudja- von vállat Dave.
-Egy helyre viszik mind a három hozzátartozót- mondja.
-Igazából nem értem honnan veszed hogy túléljük?- kérdezem széttárt karokkal.
-Onnan hogy engem csak te tudnál megölni. Téged meg csak én. De egymást nem öljük meg szóval nem értem mitől parázol- adja a válasz egyszerűen.
-Talán attól hogy nem te vagy az egész világ legjobb bérgyilkosa és nem is én! Óhh és hogy akár most is felrobbanthatnának- mondom mellékesen és kicsit idegesen.
-Ki a világ legjobbja?- kérdezi Liam.
-Luke Porgen- adja a választ Dave.
-Látom megtartod magad körül a sötét légkört- röhögi el magát Ben Davidre célozván.
-Óhh ha tudnád- legyintek felé majd oda sétálok és a fülébe kezdek suttogni- Zayn a Bradfordi csoda gyerek- Elképedve nézi végig barátomat és elismerősen füttyent egyet. Zayn hirtelen érdekesebbnek találja a cipőjét mint sem felvállalni mindezt Ben előtt.
-Remek. És ki is volt ez az Eric gyerek?- kérdezget tovább.
-Felpattantam mögé a motorra mikor megbántott egy 15 éves kislány. Kiderült hogy ő is bérgyilkos de csak a baj van vele. Minden szart elvállal én meg besegítek neki elég soknál. Ráadásul veszélyes melók- húzom fintorra a számat.
-Vagy csak azért veszélyes mert hülye vagy- jelenti ki könnyedén Zayn.
-Én is imádlak téged drágám- küldök felé egy puszit mire mosolyogva megforgatja a szemeit.
-Hát jó, szerintem menj készülődni. Ha ordítozást hallasz azért gyere le- mondja Liam majd karórájára néz- van még 30 perced- mosolyog rám és már fel is futok a szobámba. Gyorsan kapok magamra egy alkalmas ruhát amit emberek közé is felmerek venni majd a fürdőmbe rontok. A haj vasalót elő véve dugom be a konnektorba majd hagyom a pulton hogy melegedjen. Végig szántok a fésűvel a hajamban és már neki is állok rendezni a haj vasalóval tincseimet. Elégedetten mosolygok a tükörbe majd pakolok el és rohanok vissza a fiukhoz.
-21 perc. Rekord- kiállt fel Louis mire a fotelba vetődök. Ahogy lehuppanok máris fel pattanok.
-Uram isten!- kiálltok fel.
-Mi van?!- kérdezi hirtelen ott teremve Liam.
-Hol van Ben és Zayn?! Nem hagytátok kettesbe őket ugye?!- kérdezem idegesen miközben már Lou pólóját szorongatom.
-Nyugi van. Megkérték hogy ne szóljunk neked hol vannak szó...- amint elért agyamig az info ellököm magamtól és végig simítok kissé meggyűrődött ruhámon.
-Jó ne mondjátok el- vetem oda flegmán mire Niall, Liam és Lou is érdekesen mér végig. Megköszörülöm a torkom- Úristen Ben! A ház felé tart valamelyik bérgyilkos! Hallod nekem rohadtul nincs fegyverem!- kiálltom el magam majd nyugodt léptekkel az ajtóhoz lépkedek. Louis próbálja vissza fogni a nevetést de nem igen megy neki. Berúgom az ajtót majd azzal együtt fel is sikoltok. Az eredményem nem marad el. Két csapzott férfi esik be a nappaliba. Kicsit lepődők csak meg hogy mindegyik kezében egy kibiztosított fegyver de ez annyira nem köt le csak az hogy szem forgatva elnevessem magam- Amatőrök- jelentem ki nevetve.
-Úr isten. Mikor lett ez ilyen?!- kérdezi elfúló hangon Ben mire felhördülök.
-"Ez" mindig is ilyen volt és egyébként Ő- mordulok fel.
-Jade ez nem normális hogy eddig amióta ismerlek 2x hittem hogy meghaltál és 5x hogy meg fogsz!- csattan fel miközben felém lépdel majd ismét gyors puszit nyom ajkaimra. De nekem nem egy gyors puszira van szükségem ezért rögtön vissza is húzom és elmélyítem egy csókká. Érzem ahogy elmosolyodik és ettől nekem is mosolyoghatnékom támad. Szeretem őt.
-Húúúú- jön az egyöntetű válasz a szobákban lévőktől. Sőt ahogy hallom még Ben is köztük van a "Húúú"-zoknak.
-És te mikor lettél ilyen?- nézek röhögve Ben-re.
-Mióta tudom hogy az egyik húgom bepalizott a Bradfordi sráccal- jön oda hozzám és ölel át, nélküle rég feladtam volna. Tudom hogy túl gyorsan bocsájtok meg neki de egyszerűen megfenyegették és tudom meg se kellene bocsátani neki de nem ölt meg. Más az érték rendszerem és a látás módom. Szeretem és kiáll mellettem, miért taszítanám el?!
-Ti? Ti tesók vagytok?- kérdezi értetlenül Harry mire mindketten elnevetjük magunkat.
-Nem, de ő a bátyám- jelentem ki váll rándítással.
-A bátyád aki nem a bátyád és majdnem megölt. Vágom- teszi maga elé védekezés képen a kezeit.
-Mindig is a húgomnak tekintettem őt. És könyörögöm a testvérek veszekednek. A bérgyilkosok talán kicsit durván- hördül fel Ben mire lábon rugóm amitől összebicsaklik és térde esik.
-Például nem csak vállba boxolom- rántok egyet a vállamon majd levágódok a fotelba.
-Ne nagyon helyezd magam kényelembe, itt a busz!- jelenti ki Lou és már fel is kap és rohanni kezd.
-Tegyél le! Nem akarom hogy az legyen mint múltkor! LOU!- sikítom mikor megbotlik de mivel nevet leesik hogy csak szívat. Sikeresen felrak a nagy buszra és rögtön elfoglalom a hátsó részleget.
-Stop hátul egy hely!- kiálltja el magát Zayn miközben rohan.
-Ahogy nekem is!- előzi be Ben.
-Naa!- ordítja el magát mindenki míg én értetlenül bámulok a 4 üléses birodalmamból. Bevágódik mellém Ben aztán Zayn és már futnak a többiek mikor Ems egy kecses mozdulattal behuppan mellém.
-NŐI TÉMA!- ordítja el magát mire mindenki ledermed de még én is.
-Nyugodtan beszéld meg Zayn-nal vagy Ben-nel bár őt még nem ismered ha szeretnéd addig nem zavarok- mondom mosolyogva és már állnék és futnék el de vissza ránt.
-Veled! Könyörgöm Jade!- villantja rám boci szemeit.
-Ahhh- forgatom meg a szememet- Mond meg neki hogy szereted és próbáljátok meg, nem egy tárgy vagy akit akkor dugjon mikor akar, ha nem tetszik neki hagyd fa képnél szard le és küzdeni fog. Nő vagy nem pedig kutya. Attól amilyen most talán még változhat, igen neked talán sikerülne komoly kapcsolatra bírnod, és de igen teperni fog pont azért mert úgymond te dobod őt. Szép vagy erős vagy! Még valami?- kérdezem mosolyogva mire elhadarom a kis szövegemet.
-Ez...Ezt hogy?- néz rám értetlenül Ems.
-Fekete mágia!- kiállt közbe Zayn- egyébként igaza van. Bármennyire is fáj beismernem. Ha leszarod majd teperni fog- jelenti ki Zayn.
-Jade mindig jól lát majdnem mindent- jelenti ki Ben is.
-Ems ne félj Harrytől. Van valamid ami neki nincs. Melled és alul nincs farkad...- köszörülöm meg a torkomat zavaromban- szóval nyugodtan légy kemény nő és kész- kacsintok rá.
-De mégis mikor beszéljem ezt meg vele?- fakad ki kétségbe esetten.
-Először is. MAGABIZTOSAN! Másodjára. LOUIS!- kiállton el magam mire az illető hátra fordul.
-JADE!- ordítja el ő is a nevemet.
-Gyere ide- kérlelem szépen mire röhögve válaszol.
-Nem
-Vagy ide jössz vagy ide hozlak. Nekem mindegy!- jelentem ki mire már előttem áll és kapaszkodik az ülésbe.
-Ems ott egy üres hely Harry mellett micsoda véletlen... Na menjél!- lököm meg arra mire kétségbe esetten elbotladozik. Lou-t lerántom magam mellé és figyelem ahogy Ems össze szedi magát majd végül teljesen lazán levágódik Harry mellé.
-El fogja utasítani- rázza meg a fejét Lou.
-Tudom- jelentem ki halál nyugodtan.
-Akkor miért hitegeted? Azt hittem te nem ilyen vagy- akad ki Lou és már látom a kis csalódást a szemében.
-Nem hitegetem. Tévedsz. Ő is tudja hogy el fogja utasítani. Én azzal kapcsolatban adtam tanácsot hogy hogyan csábítsa el utána- mutatok a beszélgető párra.
-Komolyan minden tiszteletem a tiéd- veregeti hátba Ben Zayn-t.
-Chhh- háborodok fel mire Zayn magához húz és megcsókol. Amint ajkai találkoznak enyémmel elfelejtem hogy éppen megvagyok sértődve, hogy egy buszon vagyok, hogy más is itt lehet, talán még azt is hogy én ki vagyok! De őt biztosra tudom hogy az az ember akit nem akarok elveszíteni. Sohasem. Akiért mindig küzdeni fogok még ha a küzdésnél el is kell taszítanom őt. Szeretem...
-Én is- suttogja ajkaimra majd elhúzódik. Mosolyogva néz rám én viszont csodálkozva és bambulva. Hogy? Hogy csinálja mindig ezt?
-Fekete mágia!- jelentem ki nevetve majd karjaiba bújok, fejem mellkasán pihen és úgy hallgatom szívverését. Kezemmel végig simítok kockás hasán mire érzem hogy szíve gyorsabban kezd verni. Mosolyogva nézek fel rá azzal a tudattal hogy egy kis érintésem már ezt váltja ki belőle. Elpirulva kezdi el nézni a kinti tájat. Mosolyogva nyomok puszit arcára mire az ő szája is mosolyra húzódik.
-Koncertre fel!- ugrik fel Louis, Niall és Liam majd lefutnak a buszról. Lustán lépkedünk mi is a nagy aréna felé.
-Bent találkozunk- nyom puszit a számra majd előre siet a sikítozó tömeghez és máris fényképekhez pózol, autogramokat osztogat.
-Nem, ezt nem lehet megszokni- jelentem ki röhögve miközben Ben és Dave között lépkedem lassan előre.
-De meglehet- cáfolja meg Dave.
-Játék?- kérdezi Ben miközben oldalba bök.
-Miféle?- emelem rá kíváncsi tekintetem,
-Lopakodás. A tömegbe megyünk és onnan kell bejutni az épületbe. Aki előbb bent van nyer- emeli fel öklét hogy ököl-pacsizzunk egyet. Mindig is ez volt a mi kis jelünk. Ha valamiben benne voltunk, fogadások vagy akár munkánál is. Előtte ököl pacsi és utána bármi mehet.
-Dave szólj a fiúknak majd- mondom mosolyogva.
-Enyém a bal oldal- jelenti ki vigyorogva Ben. Mit lehet tenni?! Örökké gyerekesek maradunk.
-Enyém a jobb- öklözzünk össze és már meg is iramodunk a két irányba. Befurakodom a lányok közé majd elkezdek én is sikoltozni. Így török előre egészen a srácokig. Meglátom amint Zayn éppen egy képhez pózol. Aranyos ahogy még puszit is ad a lánynak. Szeretem hogy tényleg mindent megtesznek a rajongókért amikor tudnak. Eltépem életem értelméről a tekintetem és tovább furakodok. Meglátok az én oldalamon hat darab jól megtermett biztonsági őrt. Nyújtózkodva próbálok átlátni Benhez de nem nagyon jön össze. Nagy levegőt veszek majd még tovább küzdöm magam az épület felé. Kerítés. Rengeteg kerítés mindenhol! Oké tehát lássuk csak. Át kell másznom ezeken és kicseleznem a 6 fegyveres őrt. Várjunk csak...miért vannak ezeknek fegyverei?! Te jó ég. Jó lesz ha lelövetem magam itt a koncert előtt. Átmászok az első kis kerítésen és rögtön az épület falához simulok az egyik őr mögé. Mindjárt elröhögőm magam hogy itt állok mögötte és mégse vesz észre. Louis felénk néz mikor épp elmozdulnék tovább az ajtóhoz de megdermedek. Azonnal vissza bújok az őr mögé. Óvatosan kikukucskálok de még mindig engem néz értetlen fejjel.
-Mi van?!- tátogóm el neki halkan.
-Zayn! A barátnőd egy elvetemült állat!- röhögi el magát miközben éppen aláírja valaki kezét. A lányok amint meghallják ezt a mondatod egyöntetűen kezdik kiabálni a "Perrie" szócskát. Zayn zavartan néz körbe és látom ahogy egyre idegesebb lesz. Az őrök megfeszülve lépnek közelebb a fiúkhoz amit kihasználva oda surranok az ajtóhoz. Rá talán három másodpercre Ben is mellém lép.
-Először is nyeretem- nyújtom ki rá a nyelvemet- Másodjára ha Zayn robban akkor jó sok rajongót vesztenek- mutatok az említett felé aki látszatra nyugodtan szuggerál egy pontot.
-Dühkezelés. Értem- bólint Ben- Szerintem csak te fogod tudni lenyugtatni.
-Nem tudom hogy akarja-e hogy rólunk szóljanak az újságok.
-Azt biztosan akarja hogy ne bassza el a rajongóit- mondja fancsali arccal és a srácokat kezdi nézni. A négy srác próbálja elhallgattatni a tömeget és kétségbe esetten szólongatják Zaynt. Ez az a pillanat amikor megindulok magabiztos léptekkel.
-Srácok elkéstek! Már rég próbálni kéne! Nem hiszem el! Engem nem ezért fizetnek! Azonnal takarodjatok be! LÁNYOK!- fordulok körbe mire a tömeg elhallgat- A srácoknak próbára kell menniük, elnézéseteket kérjük! A koncerten találkozhattok!- mondom mosolyogva majd elkezdem befelé lökődni az öt srácot. Köztük leginkább a megfeszült Zaynt. Amint beérünk az épületbe Zayn a falba üt egyet.
-Menjetek próbálni- mondom a négy aggódó srácnak míg én megfogom Zayn karját és behúzom az egyik öltözőbe. Az ajtót alig csukom be és fordítom el a zárat már üvöltözik is.
-Miért ilyen gyökerek?! Miért nem fogják fel hogy már nincs Pezz?! Louis elmehet a picsába!- kezd ordítozni ám utolsó mondatától még ő is megdöbben hát még én...
-Zayn..-mondom halkan és talán egy kicsit félve. Tudom hogy ilyenkor elveszti az eszét.
-Nincs Zayn érted?! Elegem van ebből az egész szarból! Én nem ezt akartam csinálni hanem énekelni! Én magánéletet akarok! De nem, nem lehet elvégre sztár vagyok vagy mi a fene!- kezd ordítozni tovább és bármi ami a kezébe kerül az a falhoz vágja. Ebből elegem van! Erősen lököm le a fotelre és mászok ölébe. Már látom ahogy üvöltözne tovább de gyorsan tapadok ajkaira. Vadul harapok alsó ajkába amire a válasz egy halk morgás. Kezem hajába vezetem míg ő kezét a fenekemre. A vad smárból lassan formálok finom kis csókot. Amint érzem hogy lenyugodott áttérek nyaka puszilgatására.
-Jobb?- kérdezem amint megharapom fülét.
-Ne haragudj- mondja halkan mire elhúzom a fejem és rá nézek. Tekintetét lesüti, kezeinket össze kulcsolom és mosolyogva figyelem őt.
-Malik, én...szeretlek- mondom félénken és hirtelen érdekes lesz a szoba egyik sarka, per pillanat képtelen lennék a szemébe nézni. Erőteljesen próbálok elmerülni a semmi bámulásában. Szótlansága megijeszt. Lehet hogy ő nem? Túl korai még ez? Mi van ha tényleg nem érez irántam semmit? Hazudott volna? Kétlem...Elengedem kezeit és sietősen mászok ki öléből. Az ajtóra tapasztom a szemem és megindulok felé erőteljes léptekkel. A kulccsal bajlódok ahogy el akarom fordítani de a kezem remegése eléggé megakadályoz. Csak ki akarok innen jutni! Most! Nem akarok itt lenni, most nem akarok vele lenni. Táncolni akarok elfelejteni ezt az egészet.
-Ahh baszd már meg!- csapok az ajtóra majd homlokomat neki támasztom és úgy rendezem légzésemet.
-Ajtókat törsz fel de ha kulcs van hozzá elvesztél- neveti el magát Zayn vészesen közel csendül fel hangja- Ne menekülj, nincs értelme Jade- hallom meg fülemnél.
-Bocs- mondom tömören majd végre elfordul a kulcs a zárban amint kinyitnám vissza is csapodik. Zayn gyorsan fordít meg és tart az ajtónál. Úgy érzem a kapcsolatunk folyton ismétli önmagát. Erre a gondolatra fel is nevetek. Nagy nehezen de Zayn szemeibe nézek. Elvarázsol a csoki barna tekintet ami mintha ködös lenne és a semmit bámulná, mégis látom ahogy szememet fürkészi.
-Szeretlek- suttogja ajkaimra- Ne haragudj, tudod senki nem mondta még nekem úgy ahogy te...ennyire őszintén...- mondja nagyot nyelve. Megszólalni se tudok. Nyitnám a szám de hang nem jön ki rajta. Félek hogy elveszítem. Félek hogy ő veszít el engem. Vele akarok maradni mindig. Könnyek gyűlnek a szemembe ezért sietősen hajtom le a fejem. Nem akarom hogy hülyének nézzen amiatt hogy elsírom magamat mert azt mondta szeret.
-Héé- mondja lágyan majd állam alá nyúlva felemeli a fejemet. Homályosan látom tökéletes arcát a kis borostával, az ébenfekete haját a gyönyörű szemeit- Szokd meg Wyne hogy Szeretlek- mondja halkan majd megcsókol. Kezeimet nyaka köré fonom ahogy ő a csípőm köré. Homlokának támaszkodva szívom be a levegőt. Érzem ahogy legördül egy könnycsepp amit sietősen le is törölnék de megfogja a kezem. Ismét állam alá nyúlva emeli meg a fejemet és hüvelykujjával letörli a kosza cseppet aminek semmit értelme sincs.
-Biztató- mondja mosolyogva- Mit csinálsz ha megkérem a kezed?- neveti el magát de látom ahogy az ő tekintete is párásan csillog.
-Megkéred?- kezdek hüledezni.
-Tervezem hogy majd egyszer beesel az esküvőnkre véresen fegyverrel a kezedbe amit majd a papra szegezel hogy a lényeges részre térjen át majd elrángatsz magaddal mert éppen valami meló van, neked Ben lesz a tanúd ahogy nekem még nem tudom ki, és majd hárman illetve még az alvilági haverjaiddal együtt lezavarjuk a dolgot majd vissza érünk a bulira. A véres menyasszonnyi ruhádban amit már most tudok ahogy nem lesz mindennapi az én csapzott öltönyömben, mosolyogva.- hadarja el fülig érő szájjal mire elröhögőm magamat ám még egy könnycsepp kiszalad. Terveiben van az esküvő.
-Addig életben is kéne maradnunk egyébként ha Ems kapja majd el a csokrot akkor Harry reakcióját mindenképp le kell videóznunk!- jelentem ki.
-Szóval igen-t mondanál- húzza még nagyobb mosolyra a száját majd felkap és megpörget. Bele se gondoltam hogy a válaszom egy burkolt igen volt. Menyasszonnyi pózban fut velem a színpad felé.
-Mit hittél mit mondanék?- kérdezem meg tőle miközben nyakán csimpaszkodok és ő fut.
-Csak reménykedtem hogy igen-t fogsz majd mondani ha eljön ez az esemény. Egyébként meg még jó hogy meg akarom kérni majd a kezed! Elvégre magam mellett akarlak tudni!- röhögi el magát.
-Miért?- teszem fel a jogos kérdésemet miközben balra fordul. Kérdésemre megtorpan majd elmosolyodik és úgy néz le rám.
-Édes, melyik lány juttatja a csúcsra a pasiját a haverjai előtt egy kocsiban?- mondja továbbra is fülig érő szájjal. Kijelentésére elvörösödöm és arcomat pólójába fúrom.
-Egy pár biztos...- motyogom- És amúgy is- emelem fel a fejemet felháborodva- akkor már nem is voltak a kocsiban!- hördülök fel mire lerak saját lábaimra.
-Teljesen jogos- röhögi el magát- igazából évezredenként egy ilyen csaj születik mint te- nyom puszit a számra- aki felizgat a haverjaimmal egy kocsiban ülve majd amint kuszálnak száraz szexel eljuttat a csúcsra- nyom újabb puszit számra de már teljesen vörös vagyok- Aki a kocsiban vad volt- folytatja miközben nyakamat kezdi puszilgatni és a falnak nyom- de ha felhozom ezt a témát elvörösödik- mondja nevetve majd állam vonalát is végig puszilja- Nem volt ellenemre az akciód- suttogja a számba.
-Mégis le akartál állítani- mondom nehézkesen miközben a nyakamat szívja.
-Nem nyöghettem kedvemre és nem suttoghattam a neved- harapja meg a fülemet mire akaratlanul is a nevét nyögöm- Igen, pont ezt nem csinálhattam- mondja gúnyos mosollyal az arcán.
-Próbálnunk kellene- mondom miközben kicsit eltolom magamtól.
-Remélem tudod hogy attól még vissza fogod kapni?- mondja nevetve majd kezeinket össze kulcsolja és úgy indulunk tovább.
-Kíváncsian várom mikor tudnád ezt vissza adni- röhögöm el magam miközben már a színpad felé sétálunk és a többiek mosollyal nyugtázzák jó kedvünket.
-Mi tartott eddig?- kacsingat Harry mire Zayn elneveti magát.
-Ő szeret engem, én szeretem őt ezt megbeszéltük ő elérzékenyült aztán olyan téma amiről nem kell tudnotok és egyébként a koncert után moziba megyünk!- kiálltja el magát miközben mögém lép és kezeit átfonja körülöttem állát pedig vállamra rakja majd suttogni kezd- kíváncsi is lehetsz- rekedtes hangjától rögtön lázba jövök és csak reménykedem nem az a terve amire gondolok.
-Elérzékenyült mert szeret?- kérdez vissza Harry.
-Azért mert én szeretem őt- adja a választ Zayn.
-Én nem is!- hördül fel.
-De igen- vágja rá Zayn és szinte hallom a hangján ahogy elmosolyodik- és ennek én nagyon örülök- suttog a fülembe újra.
-Azt meghiszem- nevetem el magam.
-Hiheted is. Tudom hogy tényleg sokat jelentek neked- ad puszit az arcomra.
-Próbáljunk!- kiáltom el magam és lefejtem Zayn kezeit csípőmről- Ben válassz egy szimpatikus helyet és nézelődj, érezd magad hivatalos tini lánynak- kacsintok rá mire szem forgatva leül a földre és a telefonját kezdi nyomkodni. Nagyot sóhajtva lépkedem fel a színpadra.
-Ems, Dave! Gyertek ide!- kiáltom el magam mire az említettek ott teremnek nálam.
-Okés, hogy utasított el?- kérdezem Ems-t aki fancsali képpel méri végig Dave-t.
-Úgy kell ezt hogy ő is itt van?- mutat Dave-re.
-Ő lesz a megmentőd szóval igen- röhögöm el magam.
-Azt mondta hogy nem vágyik komoly kapcsolatra mert hogy fiatal, és nincs magánélete amúgy sem. A rajongók kikészítenének engem, ilyenek.- mondja váll rándítással.
-Tipikus szar duma- állapítja meg Dave.
-Hogy reagáltál rá?- kérdezem továbbra is Ems-t.
-Annyit mondtam hogy okés mire megkérdezte hogy azért továbbra is lesznek-e kalandjaink mire egy váll rándítással felálltam és mentem röhögcsélve beszélgetni Karen-el- mondja önelégült mosollyal.
-Remek! Büszke vagyok. Na most vázolom a tervet. Szexin fogsz táncolni! Legtöbbet Dave van Harry közelébe szóval helycsere lesz. Te táncolsz Dave helyén. Dave te Ems helyén. És ha megkérhetlek akkor kezd el behálózni Ems-et- mondom miközben körbe nézek.
-Felőlem, csak ne érts semmit félre és ne kérdőjelezz meg semmit. Tudom mitől leszünk féltékenyek!- röhögi el magát Dave.
-Hát nem tudom hogy jó ötlet ez- húzza fintorra a száját.
-Dave velem is megcsinálta ezt és most együtt vagyok Zaynnal. Bár a mi esetünk más. Veszteni nem vesztesz semmit. Szóval?- kérdezem türelmetlenül mire kelletlenül de bólint egyet és Dave máris átdobja rajta egyik karját és a színpad hátsó részéhez vezeti és beszélgetni kezdenek.
-Srácok! Ti a padlóból jöttök ki ugye?- kérdezem amint a színpad elejét vizsgálom.
-Ennél szarabbul még nem hallottam de igen Jade mi a padlóból emelkedünk ki- röhögi el magát Lou.
-Jó akkor oldjátok meg ti milyen pózban jöttök fel!- háborodok fel majd a táncosaim felé fordulok.
-Táncosok mindenki az eredeti helyére!- kiállom el magam és erőteljesen Ems-re és Dave-re nézek. Feláll mindenki a helyére- Rendben! Akkor most cseréljen helyett Karen és Jack!- jelentem ki mire az említett személyek megteszik a kérésemet- Ems, David ti is!- mondom majd már ők is megteszik- innentől ti ott táncoltok. A koreográfia ugyan az!- jelentem ki.
-Rock me az első szám- szól közbe Zayn mire hálás pillantást küldök felé.
-Rendben akkor mehet?- kérdezem mire válaszul Harry elkezdi énekelni mi pedig táncolni. Fél órán keresztül próbálunk mire végzünk mindennel és elvonulunk az öltözőinkbe. Éppen egy kis sminket teszek fel mikor Louis ront be hozzám.
-Védj meg! Védj meg! Védj meg!- kiáltozik majd becsapja az ajtót és az ölembe mászik.
-Louis Tommlinson! Azonnal nyisd ki azt az ajtót!- ordít valaki az ajtó másik feléről. Hangjából ítélve nő nemű egyed akarja elvenni Loutól az életét.
-Elnézést de mit csinált?!- kiáltok vissza miközben lelököm a földre.
-Inkább mit nem! Nem engedi hogy megcsináljam a haját és sminkjét holott már rég végezni kellett volna vele.
-Férfi ember vagyok! NEM AKAROK SMINKET! A hajamat is megtudom csinálni!- ordítja el magát Louis.
-EGYETÉRTÜNK- hallom az újabb ordítást másik szobákból. Lassan sétálok az ajtómhoz és nyomom le a kilincset.
-Kérlek be ne engedd!- jajveszékel Lou mire szem forgatva kinyitom az ajtót.
-Nem lesz most sminkje, megcsinálom a haját menj kínozz addig mást- mondom mosolyogva mire szem forgatva és csapkodva elvonul az ajtóm előtt álló ideges lány.
-Imádlak!- ugrik rám Lou de súlya alatt össze esek és a földön kötünk ki.
-Én is, de most menj az öltözőtökbe és megcsinálom a hajad- mondom és elfogadom karját amit felém nyújt majd felhúz. Ketten lépünk be a fiúk öltözőjébe és a többi négy srác értetlenül figyeli amint belenyomom a székbe Louist és mögé állok.
-Milyenre szeretnéd?- kérdezem amint kezembe veszem a fésűt és a hajlakkot meg a zselét.
-Szexy kócos- jelenti ki egy sármos mosollyal mire egy könnyed mozdulattal elkezdem rá fújni a hajlakkot majd közbe össze borzolom a haját.
-A fodrász nem így csinálja!- mondja miközben szemét becsukva fuldoklik a hajlaktól.
-Nem fodrász vagyok. Kész vagy!- mondom nevetve majd lerakom a kellékeket és megszemlélem a művemet. Szerintem egész jó lett.
-Óhh, ez tetszik!- lelkesül fel amint megpillantja magát a tükörben- Ez a fodrásznak 15 kínkeserves és fájdalmas percébe telik!- háborodik fel majd megölel.
-Örülök, egyébként mindjárt kezdés- jelentem ki az órára nézve.
-Este milyen filmet nézünk?- kérdezi Zayn rám mosolyogva a tükörben.
-Horror!- jelenti ki Harry és Niall.
-Remek!- lelkesül fel Zayn- Legalább nem nézik hülyének Jade-t ha sikítozik- röhögi el magát és csak én értem ezt két értelmű kijelentést. Érzem ahogy tetőtől talpig elvörösödöm.
-Kétlem hogy sikítozna rajta, elvégre bérgyilkos! Aztán kitudja- mereng el Lou mire én kirontok a fiúk öltözőjéből egyenesen a folyosóra ahol a srácok menedzserébe boltok.
-Jó hogy itt vagy, kezdés van. 10 PERC!- ordítja el magát mire mindenki kijön az öltözőjéből.
-Rendben srácok! Ez az életünk amit mások munkának csúfolnak mutassuk meg miben vagyunk a legjobbak!- ordítja el magát Harry mire egyszerre felkiált a csapat. Zayn elém lép és hosszasan megcsókol.
-Nem fogom kibírni egy órán át hogy ne tegyem ezt meg- suttogja ajkaimra mire újra oda hajolok és újabb csókot váltunk.
-Gyerekek! Indulááás!- kiállt fel Paul majd mi táncosok felfutunk a színpadra. Teljes sötétség. A tömeg sustorog. Egyszer csak Liam tűnik fel a színpadból a reflektor rá irányul majd köszönti a tömeget. Rögtön utána a többi négy srác is feltűnik. Harry egy söprűvel? Harry elkezd söprögetni...Harry... Ezt nem hiszem el. Nevetve figyelem az attrakcióját míg Paul be nem sétál és el nem veszi tőle. Harry elkezdi a Rock me-t és rögtön táncolni kezdünk. Nem akarom itt hagyni őket. Imádok táncolni, imádom a csapatot és imádom a srácokat! Nem akarok meghalni és nem akarom elveszíteni Zaynt. Mire észbe kapok már formáció van, ez azt jelenti most jön az ötödik szám. Imádom nézni azt ahogy fellépnek! Zayn a maga kis laza modorával sétálgatva és látni hogy néha ő is megőrül. Hogy egy pillantásával az egész arénát sikításra ösztönzi. Harry bénasága Liam tánc mozdulatai Louis hülyesége és Niall őrültsége. Értem miért jönnek el őket élőben is megnézni. Háttér táncosként is fantasztikus ez az egész. Mire gondolat menetem végére érek már a következő szám jön.
-Emberek ezt a számot imádom! A szövege is eléggé sokat mond rólunk és ráadásul a bandának egy igen fontos személy egyetlen egy szavát meg is változtatta. Megfogadom hogy ezt így fogom énekelni amikor csak látom ezt a nő személyt! Szóljon az I Want!- kiálltja el magát Harry mire mosoly fut át az arcomon majd elkezd énekelni mi pedig táncolni. Természetesen a "Date" szócskából a tiszteletemre "Dick" lesz amint ismét mindenki nevetve fogad. Újra le megy egy pár szám majd Zayn szólal fel.
-Most az a szám jön amit annak a nőnek írtam akivel tervezem leélni az életemet. Neki hála hiszek a bizonyos szerelem első látásra dologban. És ez elég hülyén hangzott amint kimondtam- röhögi el magát de csak mosolyogva figyelem és egyszerűen melegséggel tölt el hogy tudom rólam beszél. Szeretem ezt a srácot és nem veszíthetem el.
-Húúú Zaynee!- kezdik el rögtön a többiek mire a tömeg Perrie nevének kántálásába kezd. Mosolyogva nézek továbbra is Zaynra aki kétségbe esetten fordul hátra hozzám. Sok cikk lejött rólunk illetve pletykák hogy elcsábítottam Zaynt. Engem csak az érdekel hogy így felismernek. Mármint nem érdekel mit gondolnak a kapcsolatunkról a rajongók de Jade Wyne nevet meglátja egy alvilágbeli tag máris arcot tudnak adni a névnek. Ami az én esetemben nem feltétlenül olyan hű de jó.
-Álljatok le! Nem Pezzről beszéltem!- csitítgatja nyugodtan a tömeget- Sajnálom de vele már vége, ezt fogadjátok el ti is!- mondja halkan majd megfordulva a színpad hátsó részéhez megy és leül a sötétebb részen.
-Hát akkor szóljon a Does He know!- Mondja színlelt lelkesedéssel Liam majd elkezdi énekelni miközben hátra fut Zaynhoz. A szólója feléhez ér mikor beáll pont elém.
-Liam!- pisszegek a fiúra aki miatt táncolnom se kéne mivel teljesen kitakar.
-Menj hátra!- szól rám.
-A koreográfia!- hördülök fel mire hátrább lép egyet ezért nekem is lépnem kell- oké! Megyek már!- mondom durcásan majd egy kecses mozdulattal megfordulok és hátra kezdek sétálni, hátra jöttem de a színpadról még se mehetek le ezért megfordulok és végig nézek a közönségen. Zayn szólóját hallom vagyis a refrént de Zaynt magát nem látom. Kezdek megijedni mikor valaki hátulról leránt a színpadról.
-Ne félj- suttogja rögtön a fülembe mire egy mázsás kő esik le a szívemről.
-Úristen tudod hogy megijedtem?- akadok ki miközben meg fordulok.
-Szeretlek- suttogja újra majd megcsókol. Mosolyogva válók el tőle és nézem barna csillogó szemeit.
-53 perc. Azt hittem kibírod azt az egy órát- kezdek vele incselkedni mire nevetve fúrja arcát nyakamba.
-Mit csinálok egy hétig?!- kérdezi szuszogva.
-Hát én itthon gyilkolgatok te másol énekelgetsz, skype, telefon ilyesmi- mosolygok rá mikor eltolom magamtól.
-Skypeon keresztül nem fogok tudni hozzád bújni- néz mélyen a szemembe mire lehajtom a fejem.
-Menj, jön a szólód- mondom halkan majd vissza lököm a színpadra. Hátam a hideg falnak vetem és lassan lecsúszok rajta. Fejem hátra hajtom és csendben hallgatom a színpad zajait, érzem ahogy kicsit szédülök így úgy döntök maradok még legalább egy számot itt hátul, rám fér.
-Minden oké?- ül le mellém Ben de meg se lepődők. Lustán nyitom ki a szemem és keservesen felnevetek.
-Nem, semmi sem oké- rázom meg a fejem de rögtön megbánom, még jobban szédülök.
-Mesélj- mondja.
-Nem akarom hogy elmenjen. Szeretem őt- emelem rá könnytől csillogó tekintetem mire fintorra húzza a száját.
-Figyelj ha nagyon szeretnéd akkor elmegyünk vele. Megküzdhetünk a maradék 18 emberrel- mondja mosolyogva miközben kezemet szorongatja.
-Dehogyis! Örültség lenne. Így legalább egymást is ölik. Egyszerűen féltem és nem akarom elveszíteni. De egyre jobban azt érzem hogy muszáj ahhoz hogy megvédjem! El kell taszítanom hogy éljen...
-Szóval ezért nem akarod hogy elmenjen...- mondja halkan mire aprót bólintok- Jade attól hogy szakítanál vele nagy valószínüsséggel őt fogják elrabolni.
-De csökkentem az esélyt hogy ne ő legyen az. Ben én nem élem túl ha neki miattam lesz valami baja!- csapok a padlóra majd pólójába fúrom a fejem.
-Tönkre teszed magatokat ha szakítasz. És amúgy is ki az akit elrabolnának? Ha nem őt?!- teszi fel a kérdéseket.
-Tudom. De jobb hogy egy két hétig szenved egy kicsit mintsem hogy megöljék! Még nem tudom. Ott van Eric. Ő például talán ki is tudna szabadulni- vetem fel az ötletet.
-Te is tudod hogy nem egy-két hétig szenvedne csak. Zayn is ki tudja magát szabadítani. Jó bérgyilkos lett volna- mondja halkan.
-Nincs kedvem vissza menni a színpadra- húzom fintorra a számat kisebb téma terelés miatt.
-Tényleg, mondani is akartam. Irtó jól táncolsz tényleg!- mosolyog rám ami engem is mosolygásra késztet- Egyébként még körülbelül három szám. Arra menj vissza- mosolyog továbbra is majd egy nagy sóhaj kíséretében felállok a földről és felhúzom Ben-t is.
-Mindjárt talizunk- mosolygok rá majd vissza futok a színpadra. Beállok a helyemre és csinálom a táncot, lenyugodott pillantásokat kapok elég sok embertől. Harry még magára húz egy tangát Louis segítségével, Zayn még megmutatja a világnak mennyire és tökéletes és egy irtó jó szólót lenyom. Végre a srácok is elbúcsúznak és lemehetünk a színpadról. Futva térek be az öltözőmbe és csapom magamra az ajtómat majd készülődni kezdek egy érdekesnek induló mozizásra...