6.Rész

                                                                -Jade Wyne szemszög-

Számat rágcsálva idegesen pötyögőm be Ben számát a telefonomba. Minden bátorságomat össze szedve nyomom meg a hívás gombot. Fülemhez emelem a kis készüléket és hallom ahogy kicsöng. Először egyet aztán kettőt,hármat, négyet majd beleszólnak a telefonba.
-Igen?- mély hangjáról tudom hogy ő az.
-Ben- mondom ki nevét mire mellettem Zayn megfeszül.
-Hercegnő! De jó hogy hívtál épp most végeztem egy melóval, emlékszel Joey-ra? Na őt elkapták tegnap este és kivégezték. A főnök megtudta hogy ki volt az. Az egyik nagyobb terület vezetőjének a fia tette ezt, nála tettem látogatást. Szerintem az apja nem nyílt koporsós temetést fog szervezni. Kedveltem Joey-t.- meséli a dolgokat mintha arról beszélnénk hogy mi volt az iskolában meg a munka helyen. Zaynra pillantok arca hófehér szemei elnyíltak. Tudom hogy mindent hall amit a telefonban mondanak ugyanis elég közel van hozzám.
-Ben, hagyd abba. Részvétem Joey miatt de sose tudta magát fékezni. És te is tudod miért hívtalak. Ennyire átlátszó nem igazán szoktál lenni- minden szavam éles és fájdalmas. Ritkán veszünk össze és akkor mindketten kikészülünk de aztán egymás bocsánatáért esedezünk. Tudom hogy most valószínűleg meredten figyel és inkább leül valahova, a telefonban csak a légzését hallom- Te küldted ezt a Gorge-ot?- térek rögtön a lényegre.
-Greget- mondja és rögtön tudom hogy ő küldte.
-Miért küldesz Zaynra bérgyilkost? Sőt. Miért küldesz rám bérgyilkost? Tudom hogy Zaynt kereste de azt is tudom hogy biztos lehettél abban hogy kiszúrom a pasit. Zaynon keresztül nekem küldted!- hangom csendes, véletlenül se halljon meg senki se mégis olyan mintha ordítanék. Hangomba minden dühöt belevegyítek.
-Taknyos vagy, hogy képzeled hogy számon kérsz? Zaynra küldtem és nem rád! A kezeit szépen elintézted. Rossz hatással van rád az a srác- hangja éles és határozott.
-Taknyos? Ben mi a szar van veled? Soha nem hívtál így! Mit áltatod magad? Tudtad jól hogy nem fogom végig nézni ahogy megöli hanem közbe lépek! Rossz hatással? BÉRGYILKOS VAGYOK!- visítom fojtott hangon a telefonba és Greg kezére tett megjegyzést mintha meg se hallanám úgy siklok el felette.
-Semmi nincs velem Jade- lenyugodott de még mindig semmit sem értek- A főnök fél hogy kilépsz, nem hagyhatom hogy egy srác miatt megölesd magad! Ezért van rád rossz hatással! Nem ölted meg Greget!- meredten bámulok magam elé. Tényleg megfordult a fejemben hogy ott hagyom a maffiát de nem tehetem. Nem öletek meg senkit aki most egy kicsit is fontos nekem. Aztán hirtelen csap be a felismerés.
-Szóval Zaynra küldesz valakit akit tudod jól hogy elkapok csak azért hogy megnézd képes vagyok-e megölni?!
-Pontosan. És nem ölted meg. Holott meg kellett volna. Veszélyt jelent és már tudja hogy hol laksz és mit tudsz!
-Nem öltem meg valakit. Ez a bűnöm? Tudod mivel úgy gondolod hogy Zayn miatt kilépek azt is tudhatnád ha ezt megteszem akkor mekkora bajba keverem. De nem akarom hogy őt bántsák. Szóval Ben, én szeretlek téged de kérlek értsd meg ha akárkit is meglátok a házban lakók közelében és megtudom hogy esetleg közöd van hozzá akkor..- befejezni nem tudtam mert közbe vág.
-Két év után? Képes vagy megfenyegetni pár szarrágó miatt Jade? Legközelebb tényleg én megyek elrendezni az imádott fiút! Nem ismerek rád!- testem megfeszül és elönti a fortyogó düh.
-Ezzel a két évvel jössz? Az életem két éve romokban hever! Én hálás vagyok neked amiért te teljesen kiképeztél de most a szeretteimet fenyegeted?! Két évig te voltál az egyetlen ember az életemben aki fontos volt. Most már mások is azok. Ezt fogadd el. Tudod milyen voltam és vagyok a szüleim miatt.- suttogva ordítottam mintha ez lehetséges lenne. Zaynra rá se merek már nézni.
-Sajnálom Jade, ez a munkád és az én munkám is. Ha az kell ahhoz hogy észhez tértitselek akkor igen, a szeretteidet fenyegetem- szemem akkorára nyílik hogy félek kiesik szívem gyorsabban kezd dobogni eluralkodik rajtam a pánik. Mintha egy szakadék keletkezett volna Ben és köztem, ami most csak egyre jobban mélyül és terjed.
-Én sajnálom Ben. De én megvédem őket. Bármi történik velük akkor én esküszöm hogy - mondom ki a szavakat amiket átgondoltam és komolyan is gondolom őket.
-Hogy?!- ordít a telefonba.
-Az utolsó érzelmeimet félre rakva fogom elindítani a várva várt küzdelmet.- jelentem ki majd rögtön ki is nyomom. Erőszakosan törlök le egy könnycseppet az arcomról. Szerencsétlen lepedőmet markolászom és tépdesem dühömben. Zayn keze simít végig ökölbe szorult kezemen és kérdőn néz rám.
-Most Ben meg fog ölni? Engem vagy a többieket? Most össze vesztél az egyetlen emberrel miattam aki fontos neked? Milyen küzdelem?- zúdítja rám kérdéseit és szépen kezdek neki válaszolni.
-Nem tudom hogy Ben meg akar-e ölni akárkit is de ígérem hogy nem fog neki menni. Megvédelek titeket. Nem miattad hanem saját magam miatt vesztem össze vele. Nem fogom tűrni hogy fenyegessen titeket, és már sajnos nem ő az egyetlen ember aki fontos nekem Zayn. Ti is fontosak letettek számomra. Ami rossz. Ne értsd félre de ti nem tudjátok magatokat megvédeni ezért féltelek titeket. Ben megtudta magát védeni. Csak most már Ben számomra senki.- utolsó mondatomnál szemem lehunyom hiszen valóban most szakadt meg a barátságunk. Bérgyilkost küldött a házhoz ahol élek és megfenyegette azokat akiket kedvelek. Ez olyan dolog amit ő sem tudna nekem megbocsájtani ha ezt megtettem volna vele. Zayn még mindig kérdőn néz rám hiszen tudom, egy kérdésére nem válaszoltam. De arra nem is fogok.
-Sajnálom ezt az egészet. De Jade. Egy kérdésemre nem válaszoltál mi a...- suttogja de telefonom ismét a fülemhez emelem miközben már főnökömet hívom.
-Meg van a név?-kérdezi rögtön a lényegre térve.
-Volt egy beszélgetésünk amit nem fejeztünk be délután-közlöm szárazon.
-Jade- sóhajt keservesen.
-Hagyd. Mindent tudok! És veled is közlöm ugyan azt mint Bennel!
-Beszéltél vele?-vág szavamba.
-Igen, és ha bármilyen embert ráküldtök azokra az emberekre akik itt laknak akkor először is megölöm azt az embert akit ide küldtök. De előtte kiszedem belőle hogy ki küldte. Ha kell megkínzom. Aztán mikor megvan a név akkor felkeresem az illető szeretteit és őket a szeme láttára ölöm meg vagy kínzom meg de lehet hogy csak megnyomorítom. Akár a tiedet is ha kell és akár Benét is.- hangom határozott és elszánt.
-Hogy mersz fenyegetni engem?! Én mentettelek meg! Már rég halott lennél nélkülem! Azt küldök azokra az emberekre akit csak akarok ha kedvem van akkor pont neked kell majd őket megölnöd! Ki akarsz lépni?!- ordít a telefonba úgy hogy még a fülem is megfájdul.
-Úgy merlek ahogy ti fenyegettek engem. Jobb lenne a halál mint ez az élet! Ha bárkit rájuk küldesz megöllek.-mondom teljesen nyugodtan és hallom ahogy szinte vissza hökken főnököm.
-Bennek is ezt mondtad? Hogy megölöd őt?!-kérdezi flegmán.
-Majdnem. Kicsit máshogy fejeztem ki magam.- hangom nyersen hat de én már belülről zokogok.
-Mi az hogy máshogy fejezted ki magad?!-von kérdőre.
-Three- felem teljesen nyugodtan mire egy halk puffanás jön a vonal másik végéről. Szinte biztosan tudom hogy most belevert egyet a falba kijelentésem miatt.
-Nincs sok esélyed Ben ellen, nem akarok jó embereket elveszíteni!-jelenti ki már kicsit higgadtabban.
-Kilépek!- jelentem ki mire Zayn elmosolyodik nekem pedig halkan kezdenek folyni a könnyeim, erre ő is elkomorodik és értetlenül néz rám miközben ujjával óvatosan törli le könnycseppjeimet amit hamar felad mivel nem tudom abba hagyni a sírást.

-Tudod hogy mivel jár, nem teszek kivételt. Sőt. De ha most azt mondom hogy maradsz akkor elfelejtem ezt az egész beszélgetést, vissza jössz ide és a megszokott munkákat kapod.-hangja kétségbe esett ahogy én is az vagyok.
-Sajnálom. Nem lesz könnyű dolgod. Elég nehéz lesz majd megölnöd. De én ezt már nem bírom. Nem bírok ezzel a tudattal már élni se- hangom keserűen cseng.
-Tehát biztos vagy benne?- hangja megremeg.
-Biztos.-jelentem ki határozottan ám hangom most is megremeg.
-Sajnálom és bármennyire nem szeretném most a halálodat pecsételted meg- és ezzel kinyomott. Tudom hogy mit tettem. Tudom hogy a halálos szerződésemet írtam alá ezzel a kijelentéssel. Bambán meredek magam elé. Zayn aggódó tekintetét érzem magamon.
-Meg akar ölni csak azért mert ki akarsz lépni?- hangja rekedtesen szól.
-Meg is fog ölni. De már elmondtam hogy mi történik azokkal akik ki akarnak lépni.- törlöm le könnyeimet arcomról és nagy levegőt veszek hogy lenyugodjak.
-Akkor most mi lesz?-nyelt egy nagyot.
-Várok hogy mit lépnek. Nem félsz?
-De igen- jelenti ki mire én ágyam széléhez megyek és ott hátat fordítva Zaynnak hunyom le szemeimet és a könnyek megint megindulnak maguktól. Fél tőlem. Gondoltam hogy ez lesz a telefonálás után. De most ennek kell a legkisebb gondomnak lennie. Ki kell találnom valamit hogy ezt az egészet túléljem. Én voltam a főnök kis kedvence. Ezzel foltot hagytam a becsületén tehát amint felfogja mi történt az imént akkor az egész maffiát rám küldi. Remek. Nem tudom mennyi időm lehet míg szervezkedik talán 2-3 napom. De kitudja. Hiába nem tesz velem kivételt és más vagyok. Engem jobban vissza akar "csábítani" majd. Ben pedig segíteni fog neki. Te jó ég Ben. Ha ő fog ide jönni megölni valakit esetleg akkor én mit csinálok? Nem tudom őt megölni hiába mondtam azt amit neki. Muszáj lesz megvédenem a szeretteimet. Remélem nem őt küldi majd a főnök. Bárkit csak ne őt. És ha őt küldi? Elvállalná Ben? Egy erős kéz húz magához csípőmnél fogva ami kiránt gondolatmenetemből.
-Félek hogy bajod lesz te bolond! Nem tőled félek Jade- mondja miközben hátulról ölel át én pedig karjaiba simulok. Egy megkönnyebbült sóhaj hagyja el a számat.
-Ne engem hanem magatokat féltsd- hangom engem is meglep milyen keservesen tölti be a szobát.
-Nyugi- hangján hallom hogy elmosolyodik. Megnyugtató hallgatni ahogy szuszog és érezni meleg leheletét, a tudat hogy még biztonságban van! Pezz szerencsés lány de most hogy Ő velem alszik itt ha akárcsak ez ma van így akkor is én már szerencsés vagyok, lassan engem is elnyom az álom a jól eső tudatlansággal együtt.
                                                                               ***
Puha tárgy csapódik az arcomba mire szemeim kipattannak. A fény miatt hunyorogva nézek körül támadom után kutatva és kezem már a szekrényhez közeledik mikor meglátom Zayn vigyorgós arcát és ismét lecsap a párnával.
-Jóreggelt!- kiabálja és ismét megüt a párnával.
-Milyen reggel kezdődik így?! Hey- kiáltok mikor újra felém csap erre kitépem kezéből a párnát de ő rögtön talál egy másikat.
-A velem töltött reggelek!- válaszolja ám megelőzőm és most én ütök. Felhorkanok és ismét egy csapást mérek rá. Párnáját felém lendíti én pedig önelégülten mosolygok rá miközben közelít majd hirtelen megragadom és eldobom a szoba végébe. Párnámmal püfölöm amiből már a tollak szálnak ki és beterítenek mindent. Hirtelen ragadja meg a derekam és ránt le ezzel elveszítve az egyensúlyomat.

A párnát most ő kobozza el tőlem. Majd elkezd csikizni. Tehetetlenül vergődök és sikítozom alatta.
-Ebben az országban nincs erőszak!- Kiálltja Liam mögötte pedig nagy szemekkel figyel Lou és Niall.
-Segítsetek már!- sikítozom tovább és röhögök.
-A hazáért!- ordítja el magát Harry akit eddig nem is láttam majd ránk vetődik. Fájdalmasan nyögök fel mivel a göndör telibe találta a hasamat érzéseim szerint a könyökével.
-Hercegnő!- vetődik közénk Louis is és a kezemnél fogva kihúz a 2 fiú alól majd felkap az ölébe és kirohan velem. Még mindig nevetek de most nem azért mert csikiznek hanem mert utánunk fut 4 örült és ebből az egyik tele van tollal.
-Lou hova futsz?!-kérdezem miközben erősen kapaszkodok nyakába mivel a lépcsőn is futva és ugrálva indulunk lefele.
-Ha elmondom megtudják
-Mögöttünk futnak! Mindenképp megtudják- nevetem el magam újra.
-Akkor Narniába megyünk!- jelenti ki határozottan mire kérdő jeleket sugározok neki majd beront a nappaliba és megbotlik a szőnyegbe. Nagyot sikítok miközben zuhanunk. Előre felkészülök a fájdalomra. A várva várt fájdalom azonban nem érkezik.
-Jézusom óvatosabban Ő táncos!- hallom David hangját mire szemeim is kinyitom és látom hogy erősen tartja Lou-t aki engem tart.
-Köszönöm Louis a mentő akciódat-nyomok puszit az arcára- de most már igazán letehetsz!
-Bocsi- nevet rám miközben lerak.
-Köszi David- nevetek a fiúra mire csak rám mosolyog.
-Csinálok reggelit- jelentem ki és indulok a konyha felé.
-Ebédet akartál mondani?-Kérdezi röhögve Niall mire megfordulok és értetlenül nézek rá- fél egy van- jelenti ki Zayn mire rám mosolyog. Fél-egy?! Mennyit aludtam?
-Akkor csinálok magamnak egy szendvicset. Többiek?- kérdezem körül nézve ugyanis általában a táncosok is itt lent szoktak lenni.
-Próbateremben várnak- jelenti ki halál nyugodtan David.
-Hogy mi?- hangom magasabb jóval eredeti hangszínemnél - mindenki a próbaterembe most azonnal!- üvöltöm el magam és elkezdem rángatni a 6 fiút felfele akik csak röhögnek mutatványomon miközben a lépcsőn tuszkolom fel őket.
-A pizsidben vagy ami egy francia bugyi és egy sima póló így szeretnél táncolni? Mondjuk szerintem senkinek nincs ellenvetése miatta- húzogatja egyik szemöldökét Harry mire átvágok közöttük és futok fel a szobámba.
-Ne nézzétek a fenekem!-csattanok fel.
-De mi.. izé- dadogják
-Semmi de, férfiból vagytok!- rontok be a szobámba és magamra húzók valami táncoláshoz alkalmasat majd mikor már újra kirontok a szobámból a fiúk akkor lépnek be a terembe. Futva indulok az ajtóhoz.
-Bocs a késésért- hadarom gyorsan majd középre megyek.- okés szóval a mai próbának az elején megnézzünk mit tudnak a fiúk aztán össze rakunk pár táncot!- hadarom el mire mindenki gonosz mosolyra húzza a száját és le okézza csak a banda tagjai néznek kikerekedett ijedt szemekkel.
-Mármint a táncos fiuk ugye?- kérdezi reménykedve Zayn mire csak megrázom a fejem és szinte látom ahogy egy világ dől össze benne.
-Nos- lépkedek a hangszórókkal teli szekrényhez és bekapcsolok ismét egy zenét- kezdhetitek- mosolygok rájuk biztatóan mire ők össze néznek és nagyot nyelnek. Erre a reakcióra akaratlanul is felnevetek.
-Na hajrá!- parancsolok rájuk. Erre Niall emelt fővel megy be miközben a fenekét érdekes mozgatja erre ismét nevetni kezdek. Majd elkezd valami tánc félét.

-Jólvan Niall!- dicsérem meg a kis szöszit miközben a könnyeimmel küszködök- Srácok hajrá!
-De mégis mit táncoljunk?!- mered rám Liam.
-Hát mondjuk merítsetek ötletet abból amikor mi táncoltunk- adja az ötletét Rob aki szintén táncos mire mind az 5 fiú hirtelen kezd a távolba meredten mosolyogni majd Liam mutat egy rövid mozdulatot.

Tudom hogy ez az én mozdulatomra utalt ezért teljesen elvörösödtem.
-Oké Liam ha ezt megcsinálod a színpadon énekeld már nem kell mert elájulnak az emberek- nyökögöm ki teljesen elpirultan mire mindenki röhögni kezd Liam pedig egy elégedett vigyorral nyugtázza.
-Lou mutass valamit- nézek rá mire elkezd gondolkozni.
-Én reakciót mutatok a tegnapi táncokra- mondja egy letörölhetetlen vigyorral a képén mire mindenki furcsán néz rá majd ő is bemutat egy kis mozdulatot.

Nagyokat pislogva meredek a fiúra és tudom hogy ez is nekem szólt.
-Basszátok meg!- csattanok fel de mindenki csak tovább nevet- Harry vonszold középre a segged és mutass valamit- diktátorkódom tovább. Harry arcáról lefagy a mosoly és középre megy. Ha ezt táncnak lehet nevezni akkor eddig az övé volt a leghosszabb! Majdnem 4 másodperc keményen.

-Zayn- mondom ki a nevét mire meg se mozdul.- Zayn! Húzás táncolni.- fejtem ki neki hátha csak nem értette.
-Én nem tudok táncolni- jelenti ki szégyenlősen.
-Mint láttam a többiek se- az említett 4 fiú csak hördül egyet míg a többiek csak nevetnek rajtuk. Oda megyek Zayn-hoz és a fülébe súgom hogy csinálja azt a forgást amit a neten láttam tőle. Szemeit rám kapja és bemegy középre.

Mindenki őt nézi mire Harry szólal fel először.
-Jade te egy Zaynal suttogó vagy!- jelenti ki teljesen komolyan mire David megrázza a fejét.
-Nem, Jade a tánccal suttogó!-jelenti ki teljesen komolyan ő is mire Zaynból kitör a röhögés ezért mindenki másból is.
-Na jó mutassatok együtt is valamit- erre már bátrabban reagálnak. Először Liam Zayn és Harry kezdenek el "táncolni".

A földön fetrengve röhögök mire beállnak egymás mellé 5-en.

-Hagyjátok abba! Nem bírom!- jelentem ki két röhögőgörcs között. 10 perc alatt sikerült lenyugodnom.
-Na jó, kezdjük el a táncot. Fiúk hát őhm- nyökögöm miközben a számba harapok és a hajamba túrok egyik kezemmel- ti majd csak hülyültök a színpadon az is eléggé jó lesz. Néhány mozdulatot megtanultok és azt majd akkor csináljátok mikor mi is táncoljuk így olyan mintha ti nagyon tudnátok a koreográfiát meg ilyenek- közlöm velük. Elvégre meg kell hagyni hogy remek hangjuk van és személyiségük is csodálatos de egyszerűen katasztrofálisan táncolnak. Hevesen bólogatnak ötletemre.- Itt maradtok amíg a táncot össze rakjuk vagy szeretnétek elmenni?- kérdezem kedvesen őket mire fogják magukat és leülnek a fal mellé. Ezt annak veszem hogy maradnak. A táncosok felé fordulok és David rögtön magyarázni kezd.
-Lehetne olyan hogy a srácok meg a lányok külön táncolnak. Ez szerintem jól nézne ki a színpadon- hadarja gyorsan majd a cipőjét kezdi el tanulmányozni.
-Remek ötlet!- mondom mosolyogva mire értetlenül néz a szemembe.
-Tényleg?- hangja csodálkozó amiért felnevetek majd ráugrok a hátára ezért már ő is nevet.
-Tényleg! Na kezdjünk neki! Csajok először össze dobunk valamit a fiúkkal!- mondom majd a lányok is leülnek a fal mellé és én fent maradok a fiúkkal egy körbe állunk és elkezdjük megbeszélni hogy mit kéne csinálni. 30 percig próbálgatunk pár dolgot majd felállunk és elkezdjük a kis részletet amit össze raktunk belőle.
A falnál lévők tapsolni kezdnek mire mire csak lepacsizunk.
-Peternek ez egy nap alatt nem ment nem hogy 30 perc alatt! Szerintem elég király lett- mondja Liam mire küldök felé egy amolyan köszönöm mosolyt.
-Lányok gyertek veletek is nézünk valamit- jelentem ki mire a fiúk leülnek a lányok pedig oda állnak körém. A fiúk fütyülgetni kezdenek mire fintorra húzom a számat.
-Na szóval, ne törődjetek velük a végére a nyáluk is folyni fogom- nevetek rájuk és velük is elkezdjük azt amit a fiúkkal. 10 perc alatt megtanulják a fiúk részét is majd össze rakunk egy csajosabb részt.

Mikor végig táncoltuk a fiúk tényleg tátott szájjal néztek minket mire Harry felcsattant.
-Baszki ha ti így táncoltok senki se fog a saját koncertünkön ránk figyelni! Még mi is titeket fogunk nézni! Jó lesz mikor több ezer embernek fordítunk hátat mert lekötitek a figyelmünket!
-Legalább valami jót néznek majd- vetem oda foghegyről mire Ems felnyerít.
-Hát Harold igazuk van!- mondja Zayn miközben vállon veregeti Harryt aki csak szem forgatással válaszol mindannyiunknak.A zene közben egy pötyögő hangot lehet hallani. Sms-t kaptam. Rögtön telefonomhoz futok és megnézem hiszen nem szoktak nekem sms-t küldözni. Képernyőmön elhúzom ujjam. Ismeretlen szám:
"Jól mozogsz! Kár hogy hang nincs így nem tudom ki találni Zaynee miért veregette hátba Harryt" A sorokat olvasva nézek körbe a teremben amint meglátom a 2 nagy ablakot ami az erdőre nyílik, gyorsan hasít belém a felismerés. El dobom a telefonomat és szaladok is ki. Hallom ahogy azt kérdezik mi van de nem törődök vele csak szaladok az erdőhöz hogy megtaláljam ezt a patkányt. Azt hittem több napba telik míg elkezdik. Még egy teljes nap sem telt el, ez nem szokványos! Amint beérek az erdőbe halkan kezdek lépkedni és próbálom rendezni zihálásomat. Aztán eszembe jut hogy figyelt tehát biztosan tudja hogy itt vagyok akkor mindegy ez az egész.
-Ki a faszom vagy?!- üvöltöm el magam. De választ nem kapok.- Tudod hogy ki vagyok? Biztosan. Akkor most azonnal közlöm veled hogy ha megtudom ki vagy és megtalállak akkor megöllek!- ordítom továbbra is. Vissza sétálok a házba ahol Zaynnal találom szembe magam aki komoran néz rám. Szemem elé nyomja a telefonom amire újabb sms érkezett:
"Ejnye Jade, az erdőben nem illik ordibálni és fenyegetni az embereket!" A sorokat olvasva pillantok fel Zaynra aki arcomat fürkészi.
-Jól vagy?- kérdezi miközben oda adja a telefonomat- majdnem Ems olvasta el.-mondja halkan én pedig minden előzmény nélkül megölelem.
-Hé mi volt ez Jade?- a hang irányába fordulok és szembe találom magam Jackel az egyik táncossal.
-Semmi extra. Holnap is próbálunk majd és össze rakjuk teljesen az első fellépésre az a táncokat tehát nagy maratoni próbára készüljetek!- mondom téma terelésnek erre persze mindenki lázba jön és új témára akadnak. A bejárati ajtó hirtelen csapódik ki és azonnal oda fordulok, izmaimat befeszítem hogy ugrásra készen legyek ha egy idegen lépne be. Azonnal elernyedek amikor felismerem Pezzt.
-Hello- ugrok nyakába egy ölelésre.
-Szia- szorít magához.- Jól vagy? Elég sápadt vagy- szemeit végig vezeti rajtam és egy biztató mosoly kíséretében válaszolok.
-Persze csak elfáradtam, hogy-hogy itt vagy?- terelem ismét a témát. Először bizonytalanul mér végig megint aztán eltűnik arcáról a kétely.
-Hát tudod itt lakik a pasim- nevet rám majd oda megy Zaynhoz akit egy hosszú csókkal köszönt- gondoltam megnézem- mosolyog rám miközben átöleli a barátját.
-Uhh bocsi, mint mondtam fáradt vagyok- nevetek rá kicsit kényszeredetten- megyek a szobámba pihenek kicsit és jó szórakozást- villantom meg ezer wattos mosolyomat.
-Meglesz- kacsint rám Pezz mire Zayn csak üveges tekintettel bámul. Lassan vonszolom magam fel a szobámba. Amint beérek magamra csukom az ajtót és hallom ahogy Zayn a mai táncpróbát ecseteli és engem dicsér. Mosolyra húzódik a szám. Nagyon jól esik hogy mindenki össze vissza dicsér a házban és hogy kijövök mindenkivel most már. A fürdőbe megyek hogy újra alapozozzam a kezem ugyanis már kezd látszódni megint a lila nyom. Pár perc alatt újra eltüntetem majd mosolyogva lépek ki a szobámba. Kelletlenül de neki állok takarítani ugyanis a reggeli párnacsatánknak meglátszik a nyoma. Miután össze szedtem az összes tollat és megigazítottam az ágyat  az ablakhoz sétálok. Telefonomat a zsebembe rejtem és kimászok a tetőre. Nem félek hogy itt fönt találnám Zaynt és Perriet mivel azt mondta nekem Zayn hogy rajta kívül én vagyok az első aki ki mer ide mászni. Nyugisan ülök le az ablakomtól kicsit arrébb körülbelül a próbaterem közepénél lehetek valahol. Zsebem hirtelen kezd el rezegni és előre félek hogy megint egy sms-t kapok. Félelmem beigazolódott, lassan nyomom meg a borítékot formázó kis ikont.
"Nem félsz hogy leesel?" Hitetlenkedve olvasom el újra és újra. Még mindig figyel. Hirtelen nézek fel majd telefonomat lerakom magam mellé és két kezemet az erdő felé emelve mutatom két középső ujjamat egy csábos mosoly kíséretében. Rögtön jön az újabb sms.
"Akár le is lőhetlek kislány!Nézz le ;)" hirtelen nézek le és rögtön meglátom hasamon a kis piros pontot mozogni majd egyre feljebb kúszik testemen egészen a bal mellkasomig ahol aztán megáll. Szívem majdnem kiugrik a helyéről azonnal felugrok és tekintetem az erdő fele vezetem ahol egy sötét alak integet nekem fegyverrel a kezében. Hirtelen Perrie sikolyát hallom ami így szól: "Zayn!". Hát tényleg jól szórakoznak. Gyomrom görcsbe rándul és az újra rezgő telefonomra nézek.
"Szörnyű milyen hangosak nem? Legalább ne a nevét kiabálná" Szememet égetik a könnyek aztán bumm reális gondolkodás. Ezt az erdőben nem lehet hallani gyorsan vezetem körbe tekintettem de nem látok senkit. Sietve állok meg a peremen és lenézek. Zayn ablaka alatt áll a fekete csuklyás alak. Gondolkodás nélkül ugrok le pontosan az illetőre. Telibe találva esik össze alattam amint egy nagyot ordít. Már csak ez kell hogy kijöjjenek a többiek.
-Ki vagy?- kérdezem miközben szorosan lefogom a földre.
-A végzeted!- köpi a szavakat és változtat a helyzetünkön. Én kerülök alulra. Arca előtt fekete kendő van így csak rikító kék szemeit láthatom. Hangja nem ismerős.
-Baszodj meg!- közlöm miközben bal lábamat lendítem és becsességébe térdelek. Férfiasságát markolva gördül le rólam. Gyorsan kapok a fegyver után és szedem ki a töltényeket. Hirtelen kel fel és fut az erdő irányába. Nem tétlenkedek rögtön utána iramodok. Beérve az erdőbe eltűnik szemem elől. Fejem ide oda kapkodva keresem de nem találom. Mintha csak szublimált volna ez a seggfej. Hirtelen érzem a hideg pengét nyakamon.
-Szerinted csak úgy szórakozhatsz velem?- kérdezi ingerülten.
-Miért az mi a fasz amit te csinálsz?- kérdezek vissza ugyan olyan stílusban.
-Most véged- hörgi a fülembe és érzem ahogy a fémes tárgy nyakamba vág. Testemben szétárad az adrenalin és mint egy löket úgy hat rám. Hirtelen fogom meg kezét és fordulok ki vele ezáltal ki is csavarom kezéből a tárgyat. Azt a tőrt pillantom meg ami eddigi főnököm irodájában lógott a falon és mindig elbűvölt. Hirtelen ragadom meg és lendítem a már futó alak után. Combjába áll a kés és fájdalmasan felordít. Kirántja és tovább biceg. Megsemmisülve állok ott és nézem ahogy eltűnik. Lassan sétálok vissza a házhoz és mászok fel nagy nehezen az ablakomba. Szinte be esek rajta és elterülök a hideg padlón. Szaporán veszem a levegőt.
-Jade engedj már be!- hallom Perrie hangját miközben az ajtót üti.
-Pezz- lihegem nevét- kérlek most menj el.- testem most adja tudtomra hogy megviselte ez az egész.
-Jade jól vagy?
-Persze csak most kicsit szeretnék egyedül lenni.- mondom mire hallom belegyező sóhaját és hogy elköszön Zayntól. Csak fekszem a padlon az ágyamtól kb 1 méterre és kapkodom a levegőt. Azt hiszem sokkot kaptam. Nagyjából rendezem légzésem és merdten bámulom a plafont. Gondolataim ide oda cikáznak. Majdne megöltek. Már most.Soha nem kerültek ilyen közel hozzám hogy vágást ejtsenek a torkomon
-Uristen Jade!- ordít rám valaki és Zaynt vélem felfedezni ebben a személyben.- A nya-nyakad!- dadogja mikőzben letérdel mellém. Kezem a nyakamhoz kapom ami vérzik hirtelen ülök fel és rohanok a fürdőbe. Megértem miért ordított rám hiszen úgy nézek ki mint akinek elvágták a torkát. Hát igazából el is vágták. A dolgok kőzben el is felejtettem hogy ez meglátszik.
-Mi a fene történt?- ordítozik velem még mindig mikor én már a csap alá hajolva mosom a vékony kis csíkot. A csap vöröses színben pompázik véremtől. Egy törülközt nyomkodva nyakamra itatom fel a vízet és a még kiserkenő vért. Ezt hogy fogom kimagyarázni? Mindegy ez most nem érdekel. A fönök elkezdte. Magamat nézem a tükörben majd kisétálok és az ablakomhoz igyekszem. Becsukom és függönyt is behúzom rajta.
-Jade mond már hogy mi történt veled!- förmed rám Zayn mire furán nézek fel rá.
-Kimásztam a tetőre. Vannak lézeres fegyverek. Kaptam sorba az üziket amint kiléptem volt egy olyan hogy "nézz le" és a kis piros pont rajtam éktelenkedett tehát rám céloztak ha így érthetőbb. Aztán meghalottam ahogy Pezz a nevedet síkítja- kijelentésemre lehajtja a fejét.- akkor kaptam egy erre utaló sms-t. Megláttam a csukjás fazont az ablakod alatt és rá ugrottam. Dulakodtunk majd az erdőbe futott én meg utána. Furcsa hogy nem hallotaták mert ordítozott bár volt jobb dolgotok is mint meghallani. Mindegy az erdőben hátulról kést nyomott a nyakamnak. Majdnem elvágta a torkom mire cselekedtem. A kés végül az ő combjában kötött ki majd elfutott. Most pedig menj ki kérlek!- utolsó mondatomra felkapja a fejét és én az ajtóhóz sétálva kitárom azt jelezve hogy induljon. Tekintetét rám emelve rázza mega feját majd kimegy. Becsukom az ajtómat és lassan a szekrényhez sétálva veszem ki a pizsim és ráérösen megyek a fürdömbe. Hideg vizet engedek magamra amitől rögtön éber leszek és egy halk sikolyt is elfolytok magamban. Szép lassan engedek hozzá meleg vízet. 40 perc múlva réveszem magam hogy kiszálljak. Lassan törölgetem át testem ugyanis már mindenhol van valami sebem. Nyúlok a pizsimért mikor felfedezem hogy nincs miért nyúlnom. Eltünt a pizsim! A falatnyi törülközöt magam köré tekerve lépek ki. Ha ez valamelyik srác műve akkor az ma este sírva fog elaludni! A szobám sötétségbe van borulva a bejárati ajtóm pedig nyitva van. Gyorsan kapok magamra valami ruhát és úgy megyek kifele. A próbateremből kiszürödik némi fény ezért arra veszem az írányt. Az ajtó mellé lépve lábbal lököm be és rögtön félre is ugrok. Vakú villan és röhögés majd egy mi a franc? Hangzik el. Engem itt meg akartak szívatni! Ha ők így én is így. Gyorsan futok le a konyhába és sikoltom el magam:
-Segítség!- kiáltom és amilyen gyorsan tudok vissza is megyek az emeletre. A lépcső melleti virág mőgött húzom meg magam. A sötét miatt nem kell félnem hogy lebukok. az 5 srác egyszerre fut le a lépcsön mikor ismét megszólalok.
-Én is hallottam! Én nem mennék le- mondom száraz hangon és szinte hallom ahogy meg torpannak.
-Te jó ég!- Kiállt fel Lou amire rögtön kilépek a virág mögül és ugrok melléjük. Kisebb sikolyokkal adják tudtomra elértem az erdeti célom.
-Menjetek fel csak megszívatalak titeket. Tünés!-morgom oda nekik mikor meglátom amire Lou reagált. Iménti sikoltásom helyén egy kés ál a falba.
-Ezt te csináltad? Tudod hogy le fognak baszni minket?!- Von kérdőre Harry mire Zaynra nézek és próbálom tudtára hozni hogy ez rohadt komoly és vigye el őket.
-Srácok most menjünk fel.-jelenti ki és fellökdösi őket. Úgy tünik megértett, milőtt felérnek vet rám egy utolsó pillantást én pedig a késért megyek. Kirántom a falból és körbe nézek. Hogy jött be a házba? Hogy nem vettem észre?! Ki ez? Akit combon dobtam az nem lehet. Bár ez ugyan az a kés.
-Rég találkoztunk- hallom meg a rekedtes hangot mögülem. Azonnal megdermedek kezemben a késsel- vond vissza azt hogy kilépsz. Könyörgöm csak megöleted magad.
-Nem bírom- jelentem ki a nyilvánvalót- Sajnálom Ben.
-Akkor megyek és meglátogatom Zaynee-t- mondja és felfut a lépcsőn az első ami eszembe jut hogy figyelmeztessem Zaynt.
-Ben Isgar!- Ordítom el a nevét amire megfordul és rám néz. Csak remélem hogy Zayn érti és elbújnak- Esküszöm a szaros kis életemre hogy meglendítem a karomat ha még egy lépcső fokot fel mersz lépni!- mondom neki normál hangon mikor meglátom mögötte Zayn értetlen arcát de azonnal el kapom róla a tekintetem.
-Megtennéd?- mered rám hatalmas szemekkel.
-Megmondtam. Innen mindenki a védelmem alatt áll mostantól és ezt te is tudod mit jelent!- mögé pillantva már 5 értetlen és rémült arcot látok. Remek. Ezt hogy magyarázom ki.
-Jade ez nem te vagy.-rázza meg a fejét.
-Ne kezd. Menj innen, nem fogok vissza menni elegemből van ebből az életből!
-Tudják?- kérdezi rám emelve a tekintetét.
-Mit? Kik?- nézek rá értetlenül mintha nem tudnám.
-A mögöttem álló 5 fiú hogy mi az igazi munkád- nevet fel. Mindegyik arc meglepődőtséget tükröz és szinte egy emberként lépnek hátrébb kivéve Zaynt. Egy helyben áll és egyenesen rám néz. Álkapcsa megfeszül és kezei ökölbe szorulva lógnak teste mellett.
-Kérlek Ben- nyögöm ki halkan- Srácok, menjetek el.
-Tehát nem tudják, sejtettem.- rázza meg a fejét mire megfordul-  Hello, Ben Isgar- mondja barátságos hangon.
-Zayn Malik de nem hiszem hogy ne tudnád- mondja flegmán Zayn és nem is tudja mit csinál. A legjobb bérgyilkossal kezd ki. Ez megörült. Azonnal ugrok és rántom le a lépcsőn bent majd lököm a falnak a kést pedig torkához fogom remegő kezekkel.
-Hagyd őket békén- morgom oda neki.
-Gyerünk Hercegnő. Vágd el a torkom- hallom ahogy mögöttem a lépteket mire megfordulok és az 5 srác már ott áll körülöttünk.
-Tüné....-nem tudom befejezi lábamba éles fájdalom hasít. Ben nyomott meg egy érzékeny pontott amitől lábaim őnkéntelenül is felmondják a szolgálat éppen csak addig amig össze csuklok. Mire felnézek Zaynt a toránál fogva nyomja a falnak.
-Hagyd őt békén! Lehet hogy jót akarsz neki de megölik baszdmeg! Nem fogod fel hogy ha kilép akkor kínok között hal meg? Semmit nem jelent ne...-mondja neki monologját mire már a kést lendítem ami egyenes a feje mellett áll a falba.
-Ben Isgar. Kés dobásban is jobb vagyok nálad- próbálom idegesíteni hogy inkább velem foglalkozzon mintsem Zaynal.
-Egyenlőre én vagyok az első és te a tanítvány.- veti oda lekicsinylően.- De azért szép dobás- húzza mosolyra a száját- akár csak a combi ütöér amitől elvérzett a srác- néz mélyen a szemembe mire ledermedek.
-Jade akaratlanul is benned van már az egész! Nem veszed észre?! Erre születtél!- mondja.
-Én..én nem úgy akartam eltalálni én csak..-nyökögöm.
-Te csak megö...-mondta volna de erre közbe vágtam.
-Nem tudják!- valamivel közbe kellett vágnom mielőtt kimondja.
-Zaynee tudja ahogy észrevettem- tekintetét az említre szegezi mondandója közben.
-Ő sem tudja- próbálok jól hazudni.
-Ha megtudja majd megutál a többiekkel együtt. És majd elüldöznek. Akkor már hiába lesz a kilépés miattuk. Óhh bocs- teszi kezét a szája elé mintha bánná amit mondott majd Zaynra mutat- miatta.
-Akkor megutálnak. Az ő döntésük- jelentem ki szárazon.
-A fönök engem kért meg a melóra- hirtelen kapom fel a fejem és szemébe nézve látom a megbánást megcsillani.- Elvállatam- szemeim kikerekednek.
-Te..te fogsz engem...? Te?- nem tudom kérdéseimet befejezni hiszen jól tudja mikre gondolok.
-El kell kezdenem. Sajnálom- mondja és már Louis mögött terem. Izmai megfeszülnek tudom mire készül. Ki akarja törni a nyakát.
-Halott vagy- suttogom neki mire feltekint. Tudtam hogy ezzel megzavarhatom. Hisz tudom ő sem lenne képes engem és én sem őt megölni. Ez így volt még három nappal ezelőtt biztosan. Mostmár nem így vagy. Ben mögött teremve kulcsolom kezem a nyakára és rúgok térdhajlatába ezáltal térdre rogy mikőzben levegőért kapkod.
-Őket hagyd ki ha valamit is jelentet a barátságunk- morgom.
-Sajnálom- mondja majd kezemet megrántva bukok előre egyenesen a dohányzó asztalra háttal ami üvegből van. Nagy csörömpölésel tör össze alattam. Nem foglalkozok semmivel. Ismét nem fáj semmim. Ismét nincsenek érzelmeim. Ismét gyilkos vagyok. Gyorsan pattanok ki majd kezemben egy nagyobb darabot szúrok combjába amitől orrlyukai kitágulnak szájat pedig fájdalmas nyögés hagyja el. Bármi fáj neki azt nem mutatja ki. Erős ökle hasamba száll de mielőtt már húzodna vissza könyökkel ütök arcába.
-Takarodj innen és ne gyere vissza. Ha vissza jössz akkor már a nyakadba állítom.
-Jade- nyöszörgi nevem gúnyosan az ajtó felé sétálva. Az ajtóban megáll majd vissza fordul és látom a szemén már előre amit mondani fog.
-Óhh mellesleg Jade egy igazi profi. Mármint a második legjobb bérgyilkos. Persze csak utánam. Remélem így már érthetőbbek a dolgok hogy megtudtátok munkásságát.- sajnálkozo pillantást vet rám. Amolyan "sajnálom de tudod hogy ez a feladatom" pillantás. Semmivel se törödve rontok neki inmáron a házon kivül. Erős rugásokkal halmozom el főleg fájos lábát amit ő ütésekkel viszonoz. A 2 legjobb bérgyilkos verekedik. Hát nem mindennapi látványt nyújthatunk. Éppen 1 percre húzodunk el egymástól hogy levegőt tudjunk venni mikor Zayn ugrik elém.
-Elég!-ordítja el magát majd Benhez fordul.-Azt mondta te vagy a legjobb barátja erre meg akarod ölni őt ember?! Te teljesen hülye vagy?! Folytasd a baromságaidat máshol! Nézz magadra mindjárt elvérzel!- ordít vele Zayn mire szemei kikerekednek. Azt hiszem valójában csak most tudatosult benne mit tett.
-Sajnálom Jade- mondja majd eltünik az egyik ház mögött. Tekintetem Zaynra emelem aki csak egy biztató mosolyt küld amire egy fintorral válaszolok. Most jön az a rész mikor rájön az elmém hogy nincs veszély tehát tudtomra adhatja mim mennyire fáj. Már épp belemerülnék a fájdalomba mikor még 4 dühös, aggódó és félő szempárt látok felém trappolni...